http://www.koreanwikiproject.com/wiki/api.php?action=feedcontributions&user=Harkai+Daniella&feedformat=atomKorean Wiki Project - User contributions [en]2024-03-29T04:31:24ZUser contributionsMediaWiki 1.22.4http://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_7._leckeTTMIK 7. szint 7. lecke2014-02-18T09:31:12Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A mai leckében az '''-아/어/여 봤자''' [-a/eo/yeo bwat-ja] szerkezettel fogunk foglalkozni. Jelentése: „hiába (is)…”, és gyakran használatos mind szóban, mind..."</p>
<hr />
<div>A mai leckében az '''-아/어/여 봤자''' [-a/eo/yeo bwat-ja] szerkezettel fogunk foglalkozni. Jelentése: „hiába (is)…”, és gyakran használatos mind szóban, mind írásban. <br />
<br />Hasonló kifejezés a már tanult -아/어/여도 vagy a -아/어/여 봐도, ezek azonban kissé formálisak és kevésbé erőteljesek, mint a -아/어/여 봤자. <br />
<br />Amennyiben az igető után az -아/어/여 봤자-t használod, azzal azt fejezed ki, hogy hiába is próbálsz csinálni, elérni valamit, az NEM sikerülhet, NEM teljesülhet be. <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
말하다 [ma-ra-da] = beszélni, mondani <br />
<br />→ 말해 봤자 [ma-rae bwat-ja] = hiába is beszélsz (vele) <br />
<br />
찾다 [chat-da] = keresni, találni <br />
<br />→ 찾아 봤자 [cha-ja bwat-ja] = hiába is keresed <br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „nincs értelme” vagy „nem működik”?''' <br />
<br />
Az -아/어/여 봤자 után gyakran használunk olyan kifejezéseket, ami a sikertelenségre utal, pl. „nem fog működni”, „lehetetlen” vagy „úgysem tudod megcsinálni”, ezek kifejezésére az alábbi kifejezések használatosak: <br />
<br />
1. 소용 없어요. [so-yong eop-seo-yo.] = Nincs értelme. Hasztalan. <br />
<br />2. 안 돼요. [an dwae-yo.] = Nem működik. Nem fog menni. <br />
<br />3. 시간 낭비예요. [si-gan nang-bi-ye-yo.] = Csak az idődet vesztegeted. <br />
<br />
Vagy egyszerűen tagadó kifejezést használsz az 안 vagy a 못 segítségével. <br />
<br />
Pl)<br />
<br />말해 봤자 소용 없어요. [ma-rae bwat-ja so-yong eop-seo-yo.] = Hiába mondod neki, hasztalan. <br />
<br />가 봤자 시간 낭비예요. [ga bwat-ja si-gan nang-bi-ye-yo.] = Hiába mész, csak az idődet vesztegeted. <br />
<br />
De elég gyakran egyszerűen lehagyható a -아/어/여 봤자 utáni kifejezés és a -예 요 (= van) végződéssel zárjuk a mondatot, így: -아/어/여 봤자예요. Ez azért lehetséges, mert az - 아/어/여 봤자 önmagában implikálja a hiábavalóság, feleslegesség jelentését, így pusztán a –예요 végződéssel is világossá tehető a beszédszándék. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />해 봤자예요. [hae bwat-ja-ye-yo.] = Hiába csinálom meg. <br />
<br />가 봤자예요. [ga bwat-ja-ye-yo.] = Hiába megyek. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />1. 저한테 말해 봤자 소용 없어요. <br />
<br />[ jeo-han-te ma-rae bwat-ja so-yong eop-seo-yo.] <br />
<br />= Hiába mondom neked, hasztalan. <br />
<br />
2. 여기에 있어 봤자 시간 낭비예요. <br />
<br />[yeo-gi-e i-sseo bwat-ja si-gan nang-bi-ye-yo.] <br />
<br />= Csak az idődet vesztegeted, hogy itt vagy. <br />
<br />
3. 지금 출발해 봤자 시간 안에 못 가요. <br />
<br />[ ji-geum chul-ba-rae bwat-ja si-gan a-ne mot ga-yo.] <br />
<br />= Hiába indulsz most, már nem érsz oda időben. <br />
<br />
4. 울어 봤자 소용 없어요. <br />
<br />[u-reo bwat-ja so-yong eop-seo-yo.] <br />
<br />= Hiába sírsz, nem segít rajtad.<br />
<br />
5. 모르는 척 해 봤자 이미 다 알고 있어요. <br />
<br />[mo-reu-neun cheok hae bwat-ja i-mi da al-go i-sseo-yo.] <br />
<br />= Hiába teszel úgy, mintha nem tudnád, már mindent tudok. <br />
<br />
Az -아/어/여 봤자 helyettesíthető az -아/어/여 봐야 –val, amennyiben egy kifejezés követi és NEM csak a -예요. (Tehát olyat nem mondhatsz, hogy -아/어/여 봐야예요.)</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_6._leckeTTMIK 7. szint 6. lecke2014-02-12T12:26:10Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutat..."</p>
<hr />
<div>A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutatandó szavakhoz nem feltétlenül szükséges a kínai karakterek ismerete (vagyis a 한자 [han-ja]). Noha többségük kínai jeleken alapszik, a jelentésük jelentősen eltérhet a mai modern kínaitól és ezért nem szükséges memorizálni őket. A cél csupán csak az, hogy megértsd, hogyan képződnek a szavak egy közös tőből és így könnyebben meg tudd tanulni őket. A hanják megtanulása tehát nem létszükséglet, de ha kedved van hozzá, tanuld meg őket.<br />
<br />
A mai kulcsszó a '''<big>원</big>''' <br />
<br />
Ennek kínai karaktere: <big>'''院'''</big>. <br />
<br />
A 원 számos más hanjával is átírható, ezért nem minden szó, amelyben feltűnik a 원, jelenti ugyanazt. <br />
<br />
A 원 (院) jelentése alapvetően '''„ház”''' vagy '''„intézmény”'''. <br />
<br />
대 (nagy) + 학 (tanulmány) + 원 (ház) = 대학원 大學院 [dae-ha-gwon] = egyetem <br />
<br />병 (betegség) + 원 (ház) = 병원 病院 [byeong-won] = kórház <br />
<br />원 (ház) + 장 (főnök) = 원장 院長 [won-jang] = intézetvezető, vagy olyan szervezetek vezetője, amelynek a neve –원-ra végződik <br />
<br />학 (tanulmány) + 원 (ház) = 학원 學院 [ha-gwon] = magániskola, intézet <br />
<br />연수 (gyakorlás, oktatás) + 원 (ház) = 연수원 硏修院 [yeon-su-won] = gyakorló iskola <br />
<br />퇴 (elhagyni vmit, elmenni) + 원 (ház) = 퇴원 退院 [toe-won] = elhagyni a kórházat <br />
<br />입 (belépni) + 원 (ház) = 입원 入院 [i-bwon] = kórházba kerülni<br />
<br />법 (törvény) + 원 (ház) = 법원 法院 [beo-bwon] = bíróság <br />
<br />연구 (kutatás) + 원 (ház) = 연구원 硏究員 [yeon-gu-won] = kutatóközpont <br />
<br />고 (egyedül) + 아 (gyerek) + 원 (ház) = 고아원 孤兒院 [go-a-won] = árvaház</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_5._leckeTTMIK 7. szint 5. lecke2014-02-11T08:58:12Z<p>Harkai Daniella: </p>
<hr />
<div>A mai leckében a '''만큼'''-mel fogunk foglalkozni, aminek segítségével olyanokat mondhatunk, hogy „Annyira magas, mint én.” vagy „Annyira jól csinálod, amennyire csak akarod”. <br />
<br />
A 만큼 használható ragként és főnévként is. Amennyiben főnevek, vagy névmások után használjuk, akkor ragként viselkedik, és közvetlenül a szóhoz kapcsolva írjuk, szóköz nélkül. Amennyiben ige után használjuk, akkor úgy viselkedik, mint egy főnév, ami előtt jelző áll, ezért az előtte álló igét/melléknevet át kell alakítani jelzővé. De bármelyiket is nézzük, a jelentés ugyanaz. <br />
<br />
'''A 만큼 jelentése: „annyira, hogy”, „annyira, mint”.''' <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
1. 저만큼 [ jeo-man-keum] <br />
<br />= 저 + 만큼 <br />
<br />= annyira, mint én <br />
<br />
2. 이만큼 [i-man-keum] <br />
<br />= 이(것) + 만큼 <br />
<br />= annyira, mint ez <br />
<br />
3. 놀랄 만큼 [nol-lal man-keum] <br />
<br />= 놀라다 + 만큼 <br />
<br />= annyira meglepő, hogy <br />
<br />= annyira meglepő, mint<br />
<br />
4. 원하는 만큼 [won-ha-neun man-keum] <br />
<br />= 원하다 + 만큼 <br />
<br />= amennyire kívánod <br />
<br />= annyira kívánja, hogy<br />
<br />
5. 한국에서만큼 [han-gu-ge-seo-man-keum] <br />
<br />= 한국에서 + 만큼 <br />
<br />= annyira, mint Koreában <br />
<br />
Mint a fenti példákból látható, a 만큼 (vagy a -만큼) különféle szófajok után is állhat, a jelentése: „annyira, hogy”. De ha a 만큼 az 얼마 [eol-ma] után áll, így: 얼마만큼 [eol-ma-man-keum], akkor a jelentése általában „(vala)mennyire”, “(vala)mennyi”. Ilyenkor az 얼마만큼 felcserélhető az 얼마나 [eol-ma-na]-val. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 효진 씨는 경화 씨만큼 키가 커요. <br />
<br />[hyo-jin ssi-neun gyeong-hwa ssi-man-kkeum ki-ga keo-yo.] <br />
<br />= Hyojin annyira magas, mint Kyung-hwa. <br />
<br />
2. 얼마만큼 필요해요? <br />
<br />[eol-ma-man-keum pi-ryo-hae-yo?] <br />
<br />= Mennyire van szükséged? <br />
<br />
3. 원하는 만큼 다 가져가세요. <br />
<br />[won-ha-neun man-keum da ga-jyeo-ga-se-yo.] <br />
<br />= Annyit vigyél, amennyit kívánsz. <br />
<br />
4. 필요한 만큼 가져가세요. <br />
<br />[pi-ryo-han man-keum ga-jyeo-ga-se-yo.] <br />
<br />= Annyit vigyél, amennyire szükséged van. <br />
<br />
5. 필요한 만큼만 가져가세요. <br />
<br />[pi-ryo-han man-keum-man ga-jyeo-ga-se-yo.] <br />
<br />= Csak annyit vigyél, amennyire szükséged van. <br />
<br />
6. 한국에서만큼 자주 안 만나요. <br />
<br />[han-gu-ge-seo-man-keum ja-ju an man-na-yo.] <br />
<br />= Annyira sem találkoztunk sokat, mint Koreában.<br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „annyira szerettem volna” koreaiul?'''<br />
<br />
Ebben az esetben nem használhatod a 만큼-öt, pl. ha azt szeretnéd mondani, hogy „Annyira szeretnék menni, de nem tudok”. Ilyenkor egyszerűen a “정말 -고 싶지만”-t használjuk, ami szó szerint azt jelenti, hogy „igazán …szeretnék, de…”.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_5._leckeTTMIK 7. szint 5. lecke2014-02-11T08:57:16Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A mai leckében a '''만큼'''-mel fogunk foglalkozni, aminek segítségével olyanokat mondhatunk, hogy „Annyira magas, mint én.” vagy „Annyira jól csinálod, amennyi..."</p>
<hr />
<div>A mai leckében a '''만큼'''-mel fogunk foglalkozni, aminek segítségével olyanokat mondhatunk, hogy „Annyira magas, mint én.” vagy „Annyira jól csinálod, amennyire csak akarod”. <br />
<br />
A 만큼 használható ragként és főnévként is. Amennyiben főnevek, vagy névmások után használjuk, akkor ragként viselkedik, és közvetlenül a szóhoz kapcsolva írjuk, szóköz nélkül. Amennyiben ige után használjuk, akkor úgy viselkedik, mint egy főnév, ami előtt jelző áll, ezért az előtte álló igét/melléknevet át kell alakítani jelzővé. De bármelyiket is nézzük, a jelentés ugyanaz. <br />
<br />
'''A 만큼 jelentése: „annyira, hogy”, „annyira, mint”.''' <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
1. 저만큼 [ jeo-man-keum] <br />
<br />= 저 + 만큼 <br />
<br />= annyira, mint én <br />
<br />
2. 이만큼 [i-man-keum] <br />
<br />= 이(것) + 만큼 <br />
<br />= annyira, mint ez <br />
<br />
3. 놀랄 만큼 [nol-lal man-keum] <br />
<br />= 놀라다 + 만큼 <br />
<br />= annyira meglepő, hogy <br />
<br />= annyira meglepő, mint<br />
<br />
4. 원하는 만큼 [won-ha-neun man-keum] <br />
<br />= 원하다 + 만큼 <br />
<br />= amennyire kívánod <br />
<br />= annyira kívánja, hogy<br />
<br />
5. 한국에서만큼 [han-gu-ge-seo-man-keum] <br />
<br />= 한국에서 + 만큼 <br />
<br />= annyira, mint Koreában <br />
<br />
Mint a fenti példákból látható, a 만큼 (vagy a -만큼) különféle szófajok után is állhat, a jelentése: „annyira, hogy”. De ha a 만큼 az 얼마 [eol-ma] után áll, így: 얼마만큼 [eol-ma-man-keum], akkor a jelentése általában „(vala)mennyire”, “(vala)mennyi”. Ilyenkor az 얼마만큼 felcserélhető az 얼마나 [eol-ma-na]-val. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 효진 씨는 경화 씨만큼 키가 커요. <br />
<br />[hyo-jin ssi-neun gyeong-hwa ssi-man-kkeum ki-ga keo-yo.] <br />
<br />= Hyojin annyira magas, mint Kyung-hwa. <br />
<br />
2. 얼마만큼 필요해요? <br />
<br />[eol-ma-man-keum pi-ryo-hae-yo?] <br />
<br />= Mennyire van szükséged? <br />
<br />
3. 원하는 만큼 다 가져가세요. <br />
<br />[won-ha-neun man-keum da ga-jyeo-ga-se-yo.] <br />
<br />= Annyit vigyél, amennyit kívánsz. <br />
<br />
4. 필요한 만큼 가져가세요. <br />
<br />[pi-ryo-han man-keum ga-jyeo-ga-se-yo.] <br />
<br />= Annyit vigyél, amennyire szükséged van. <br />
<br />
5. 필요한 만큼만 가져가세요. <br />
<br />[pi-ryo-han man-keum-man ga-jyeo-ga-se-yo.] <br />
<br />= Csak annyit vigyél, amennyire szükséged van. <br />
<br />
6. 한국에서만큼 자주 안 만나요. <br />
<br />[han-gu-ge-seo-man-keum ja-ju an man-na-yo.] <br />
<br />= Annyira sem találkoztunk sokat, mint Koreában.<br />
<br />
Hogyan mondjuk, hogy „annyira szerettem volna” koreaiul?<br />
<br />
Ebben az esetben nem használhatod a 만큼-öt, pl. ha azt szeretnéd mondani, hogy „Annyira szeretnék menni, de nem tudok”. Ilyenkor egyszerűen a “정말 -고 싶지만”-t használjuk, ami szó szerint azt jelenti, hogy „igazán …szeretnék, de…”.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_4._leckeTTMIK 7. szint 4. lecke2014-02-04T09:43:24Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében a '''-같이''' és a '''–처럼''' ragokkal fogunk foglalkozni. Mindekettő ragként viselkedik névszók után és a jelentése: „mint”, „-ként”..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében a '''-같이''' és a '''–처럼''' ragokkal fogunk foglalkozni. Mindekettő ragként viselkedik névszók után és a jelentése: „mint”, „-ként”. Ha a –같이-t vagy a –처럼-ot a szó után csatolod, akkor az határozószóként [vagy mellékmondatként] fog viselkedni a mondatban (pl. „robotként” vagy „mint egy koreai lány” stb.) <br />
<br />Sokan helytelenül használják a -같이 és -처럼 ragokat a létigével, de erről majd később. <br />
<br />
'''Főnév + -같이/처럼 = mint + N, N+ként''' <br />
<br />
1. 종이 + -처럼 = 종이처럼 [ jong-i-cheo-reom] = mint a papír, papírként <br />
<br />2. 로봇 + -처럼 = 로봇처럼 [ro-bot-cheo-reom] = mint a robot, robotként <br />
<br />→종이처럼 가볍다 = könnyű, mint a papír <br />
<br />→ 로봇처럼 걷다 = úgy jár, mint egy robot <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
1. 저처럼 해 보세요. <br />
<br />[ jeo-cheo-reom hae bo-se-yo.] <br />
<br />= Próbáld úgy csinálni, mint én! <br />
<br />
2. 그 사람은 한국어를 한국 사람처럼 잘해요. <br />
<br />[geu sa-ra-meun han-gu-geo-reul han-guk sa-ram-cheo-reom ja-rae-yo.] <br />
<br />= Olyan jól beszél koreaiul, mint egy koreai. <br />
<br />
3. 제가 어제 말한 것처럼 했어요? <br />
<br />[ je-ga eo-je ma-ran geot-cheo-reom hae-sseo-yo?] <br />
<br />= Úgy csináltad, ahogy tegnap mondtam? <br />
<br />
A fenti mondatokban a –같이-t is használhatod a –처럼 helyett, de csak néhány esetben hangzik autentikusan. <br />
<br />
→ 저같이 해 보세요. <br />
<br />→ 그 사람은 한국어를 한국 사람같이 잘해요. <br />
<br />→ 제가 어제 말한 것같이 했어요?<br />
<br />** A -처럼 és a -같이 felcserélhetők a legtöbb esetben, és az egyén dönti el, hogy melyiket tartja természetesebbnek. <br />
<br />
'''A 같이 és a -같이''' <br />
<br />
Noha látszólag ugyanarról a szóról van szó, nagy különbség van a rag -같이 és a különálló szóként használatos 같이 között. Amennyiben a 같이-t különálló szóként használod, akkor az „együtt” jelentésű határozószóról van szó, sok esetben a vonzata a -와 vagy -(이)랑 rag, aminek a jelentése így együtt: -val, -vel. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />
저 사람같이 하세요 <br />
<br />[ jeo sa-ram-ga-chi ha-se-yo.] <br />
<br />= Csináld úgy, mint ő! <br />
<br />
저 사람이랑 같이 하세요. <br />
<br />[ jeo sa-ra-mi-rang ga-chi ha-se-yo.] <br />
<br />= Csináld vele! <br />
<br />
'''-같이 and -같은''' <br />
<br />
Amennyiben a -같이 ragot csatolod a főnév után, határozószót kapsz, ha azonban melléknévként szeretnéd használni a szót, akkor a –같은 ragot kell használnod a –같이 helyett. Ezt a –처럼-mal nem lehet megcsinálni. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />
저같은 사람 <br />
<br />[ jeo-ga-teun sa-ram] <br />
<br />= ember, aki olyan mint én <br />
<br />= hozzám hasonló személy <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 강아지가 곰처럼 생겼어요. <br />
<br />[gang-a-ji-ga gom-cheo-reom saeng-gyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= Úgy néz ki a kiskutya, mint egy medve. <br />
<br />
2. 오늘은 일요일같은 월요일이에요. <br />
<br />[o-neu-reun i-ryo-il-ga-teun wo-ryo-i-ri-e-yo.] <br />
<br />= A mai hétfőnek olyan vasárnap-fílingje van. <br />
<br />
3. 제 친구는 미국인인데 영어를 영국 사람처럼 해요. <br />
<br />[ je chin-gu-neun mi-gu-gi-nin-de yeong-eo-reul yeong-guk sa-ram-cheo-reom hae-yo.] <br />
<br />= A barátom amerikai, de úgy beszél angolul, mint egy brit. <br />
<br />
4. 왜 집을 요새처럼 만들었어요? <br />
<br />[wae ji-beul yo-sae-cheo-reom man-deu-reo-sseo-yo?] <br />
<br />= Miért rendezted be a házat úgy, mint egy erőd? <br />
<br />
5. 바보처럼 정말 그 말을 믿었어요? <br />
[ba-bo-cheo-reom jeong-mal geu ma-reul mi-deo-sseo-yo?] <br />
= Te tényleg elhiszed, amit mond, mint egy hülye?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_3._leckeTTMIK 7. szint 3. lecke2014-01-27T09:52:35Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A mai leckében az '''-(으)ㄹ 만하다''' szerkezettel ismerkedünk meg. Ennek a szerkezetnek több jelentése is lehet és ezért különösen fontos figyelni a szövegkö..."</p>
<hr />
<div>A mai leckében az '''-(으)ㄹ 만하다''' szerkezettel ismerkedünk meg. Ennek a szerkezetnek több jelentése is lehet és ezért különösen fontos figyelni a szövegkörnyezetre, hogy pontosan értsük a jelentését. <br />
<br />Alapvetően az -(으)ㄹ 만하다 jelentése: érdemes vmire, jó vmire, alkalmas vmire, megéri, esetenként: tűrhető. <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
가다 <br />
<br />→ 갈 만하다 [gal man-ha-da] <br />
<br />= érdemes elmenni <br />
<br />= megéri elmenni <br />
<br />
먹다 <br />
<br />→ 먹을 만하다 [meo-geul man-ha-da] <br />
<br />= érdemes megkóstolni<br />
<br />= megéri megkóstolni <br />
<br />
늦다 <br />
<br />→ 늦을 만하다 [neu-jeul man-ha-da] <br />
<br />= megbocsátható késés <br />
<br />= még belefér ennyi késés <br />
<br />
놀라다 <br />
<br />→ 놀랄 만하다 [nol-lal man-ha-da] <br />
<br />= természetesen meglepő <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 그럴 만해요. <br />
<br />[geu-reol man-hae-yo.] <br />
<br />= Érthető, hogy miért ilyen. <br />
<br />= Elképzelhető, hogy olyan. <br />
<br />
2. 그 사람은 인기가 있을 만해요. <br />
<br />[geu sa-ra-meun in-gi-ga i-sseul man-hae-yo.] <br />
<br />= Érdemes a népszerűségre. <br />
<br />= Érthető, miért népszerű. <br />
<br />
3. 이 책 읽을 만해요? <br />
<br />[i chaek il-geul man-hae-yo?] <br />
<br />= Érdemes elolvasni ezt a könyvet? <br />
<br />= Megéri elolvasni ezt a könyvet? <br />
<br />
4. 괜찮아요. 참을 만해요. <br />
<br />[gwaen-cha-na-yo. cha-meul man-hae-yo.] <br />
<br />= Nincs gond. Elviselhető. <br />
<br />
5. 가족끼리 한 번쯤 갈 만해요. <br />
<br />[ga-jok-kki-ri han beon-jjeum gal man-hae-yo.] <br />
<br />= Egyszer-kétszer érdemes elmenni a családdal oda.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_2._leckeTTMIK 7. szint 2. lecke2014-01-21T09:18:55Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében az „úgy tesz, mintha” szerkezettel fogunk foglalkozni. A szerkezet kulcsszava a '''척''' [cheok] és a '''체''' [che]. A kettőnek kicsit más a haszn..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében az „úgy tesz, mintha” szerkezettel fogunk foglalkozni. A szerkezet kulcsszava a '''척''' [cheok] és a '''체''' [che]. A kettőnek kicsit más a használata, de alapvetően a következő formában használatosak: <br />
<br />
'''<big>Igető + -(으/느)ㄴ 척 하다</big>''' <br />
<br />vagy <br />
<br />'''<big>Igető + -(으/느)ㄴ 체 하다</big>''' <br />
<br />
A fenti szerkezetben a 체 és a 척 mindkettő azt jelenti, hogy „elrejteni egy tevékenységet” vagy „úgy tenni, mintha”. A 척/체 szavak előtt az -(으/느)ㄴ segítségével jelzői alakká alakítjuk az igét és a végére a 하다 „csinál” jelentésű ige kerül. <br />
<br />
1. -(으/ㄴ)ㄴ = jelzői végződés <br />
<br />2. 척/체 = úgy tenni, mintha <br />
<br />3. 하다 = csinálni<br />
<br />→ -(으/느)ㄴ 척/체 하다 <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
1. 알다 = tudni<br />
<br />→ 아는 척 하다 = úgy tesz, mintha tudná<br />
<br />→ 아는 체 하다 = úgy tesz, mintha tudná<br />
<br />** Itt arra kell figyelni, hogy az 알다 ㄹ-végű ige, ezért az ㄹ kiesik. <br />
<br />
2. 자다 = aludni <br />
<br />→ 자는 척 하다 = úgy tesz, mintha aludna <br />
<br />→ 자는 체 하다 = úgy tesz, mintha aludna <br />
<br />
3. 예쁘다 = szép <br />
<br />→ 예쁜 척 하다 = úgy tesz, mintha szép lenne <br />
<br />→ 예쁜 체 하다 = úgy tesz, mintha szép lenne<br />
<br />
Az -(으/느)ㄴ 척/체 하다 szerkezetet múlt időben és folyamatos jelen időben is használhatod. <br />
<br />
'''Példák'''<br />
<br />
1. 알다 → 알고 있다 (folyamatos jelen) <br />
<br />→ 알고 있는 척/체 하다 = úgy tesz, mintha most nem tudná <br />
<br />
2. 자다 → 자고 있다 (folyamatos jelen) <br />
<br />→ 자고 있는 척/체 하다 = úgy tesz, mintha most aludna <br />
<br />
3. 하다 → 한 (befejezett melléknévi igenév) <br />
<br />→ 한 척/체 하다 = úgy tesz, mintha megcsinálta volna <br />
<br />
4. 먹다 → 먹은 (befejezett melléknévi igenév) <br />
<br />→ 먹은 척/체 하다 = úgy tesz, mintha evett volna <br />
<br />** Az -(으/느)ㄴ 척/체 하다 szerkezetet nem használhatod jövő időben. Ez esetben egy másik szerkezet használatos, például -(으)ㄹ 것처럼 행동하다, stb. <br />
<br />
'''A 척 és a 체 közti különbség''' <br />
<br />A 척 és a 체 majdnem teljesen ugyanazok, és szinte mindig felcserélhetőek, azonban a 척 szócskát a 하다-n kívül, más igék is követhetik, pl. 행동하다 (viselkedik) vagy 이야기하다 (beszél). És akár használhatod az “-(으/느)ㄴ 척” részt végződésként is (a 하다 nélkül). <br />
<br />
Pl) <br />
<br />모르는 척, 조용히 나갔어요. <br />
<br />= Halkan kimentem, mint aki nem tudja. <br />
<br />
Előfordulhat, hogy a 척-ot vagy a 체-t nem a 하다 követi, de ilyen esetekben is többnyire a 하다-val kapcsolatos ige követi. <br />
<br />Például azt akarod mondani, hogy „Hagyd abba, hogy úgy teszel, mintha nem tudnád!”, mondhatod így is: 아는 척 하지 마세요, de így is: 아는 척 그만하세요. Itt a 그만하다 jelentése: abbahagyni, de ez alapvetően a 하다-ból jön. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 모르는 척 하지 말고 빨리 말해 줘요. <br />
<br />[mo-reu-neun cheok ha-ji mal-go ppal-li mal-hae jwo-yo.] <br />
<br />= Ne csinálj úgy, mintha nem tudnád, inkább gyorsan mondd el! <br />
<br />
2. 자는 척 그만하고 일어나요. <br />
<br />[ ja-neun cheok geu-man-ha-go i-reo-na-yo.] <br />
<br />= Ne tégy úgy, mintha aludnál, inkább kelj fel! <br />
<br />
3. 술 마신 척 하지 마세요. <br />
<br />[sul ma-sin cheok ha-ji ma-se-yo.] <br />
<br />= Ne tegyél úgy, mintha ittál volna. <br />
<br />
4. 그 사람은 예쁜 척을 너무 많이 해요. <br />
<br />[geu sa-ra-meun yeo-ppeun cheo-geul neo-mu ma-ni hae-yo.] <br />
<br />= Ő sokszor tesz úgy, mintha szép lenne. <br />
<br />
5. 아는 척 하지 마세요. <br />
<br />[a-neun cheok ha-ji ma-se-yo.] <br />
<br />= Ne csinálj úgy, mintha tudnád!</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_7._szint_1._leckeTTMIK 7. szint 1. lecke2014-01-13T13:32:05Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében a -(는)구나 és a -(는)군요 végződésekkel fogunk foglalkozni. A -(는)구나 végződés 반말 (bizalmas, tegező), míg a -(는)군요 존댓말 (..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében a -(는)구나 és a -(는)군요 végződésekkel fogunk foglalkozni. A -(는)구나 végződés 반말 (bizalmas, tegező), míg a -(는)군요 존댓말 (udvarias, hivatalos). <br />
<br />
'''Mikor használjuk ezeket?''' <br />
<br />Akkor használhatod a -(는)구나 és -(는)군요 végződéseket, amikor valamit először veszel észre, vagy épp rájössz valamire, és ki akarod fejezni a meglepetésedet, örömödet, csodálkozásodat. A meglepetésedet leginkább a hangsúlyozással tudod érzékeltetni. Most hasonlítsuk össze a -(는)구나 és a -(는)군요 végződések használatát egyszerű mondatokban. <br />
<br />
1. <br />
<br />여기 있었어요. [yeo-gi i-sseo-sseo-yo.] = Itt van. <br />
<br />(존댓말) 여기 있었군요. [yeo-gi i-sseot-gun-yo.] = Ó, hát itt van! <br />
<br />(반말) 여기 있었구나. [yeo-gi i-sseot-gu-na.] (ugyanaz, mint fönt) <br />
<br />
2. <br />
<br />생각보다 비싸요. [saeng-gak-bo-da bi-ssa-yo.] = Drágább, mint gondoltam. <br />
<br />(존댓말) 생각보다 비싸군요. [saeng-gak-bo-da bi-ssa-gun-yo.] = Hú, ez drágább, mint gondoltam! <br />
<br />(반말) 생각보다 비싸구나. [saeng-gak-bo-da bi-ssa-gu-na.] (ugyanaz, mint fönt)<br />
<br />
3. <br />
<br />여기 살아요. [yeo-gi sa-ra-yo.] = Itt élsz. <br />
<br />(존댓말) 여기 사는군요. [yeo-gi sa-neun-gun-yo.] = Wow, szóval itt élsz! <br />
<br />(반말) 여기 사는구나. [yeo-gi sa-neun-gu-na.] = (ugyanaz, mint fönt) <br />
<br />
'''Szerkezet''' <br />
<br />[Múlt idő] <br />
<br />Igető + -았/었/였군요 <br />
<br />Igető + -았/었/였구나 <br />
<br />
[Jelen idő] <br />
<br />- Igéknél: igető + -는군요/는구나 <br />
<br />- Mellékneveknél: melléknévtő + -군요/구나 <br />
<br />
'''A -(는)군요 és -(는)군''' <br />
<br />Általában ha a -요 végződést elhagyjuk a mondatvégi állítmányról, akkor a mondatunk 반말 lesz, és ez a -(는)군요-val sincs másként. Továbbá, ha a -(는)군요 helyett azt mondod, hogy -(는)군, akkor az teljesen ugyanaz a beszédszint lesz, mint a -(는)구나. Azonban noha az alapjelentés ugyanaz, mégis a -(는) 구나 végződés gyakrabban használatos a beszélt nyelvben, különösen a nők használják, míg a -(는)군 inkább az írott nyelvben fordul elő és férfiasabb hangzású. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />이거 맛있구나. <br />
<br />[i-geo ma-sit-gu-na] <br />
<br />= Ó, ez nagyon finom!<br />
<br />
이거 맛있군. <br />
<br />[i-geo ma-sit-gun.] <br />
<br />--> A jelentés ugyanaz, de ez a mondat férfiasabban hangzik, és inkább írásban fordul elő. <br />
<br />
'''Névmás + -군요/구나''' <br />
<br />Ha azt szeretnéd mondani, hogy “névmás + -이다”, és a névmás mássalhangzóra végződik, akkor az –이 kopulát követi a -군요 vagy –구나 rag. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />학생이군요. / 학생이구나. – Ó, egy diák!<br />
<br />
Azonban, ha a névmás magánhangzóra végződik, akkor kiesik az -이 és csak a -군요 vagy –구나 követi.<br />
<br />
Pl) <br />
<br />이거군요. / 이거구나. – Ó, ez!<br />
<br />
'''További példamondatok''' <br />
<br />1. 여기 진짜 넓구나! <br />
<br />[yeo-gi jin-jja neolp-gu-na!] <br />
<br />= Ó, ez a hely tényleg tágas!<br />
<br />
2. 이게 그거였군요! <br />
<br />[i-ge geu-geo-yeot-gun-yo!] <br />
<br />= Na, ez pont az, (amiről beszéltem)!<br />
<br />
3. 이렇게 하는 거군요. <br />
<br />[i-reo-ke ha-neun geo-gun-yo.] <br />
<br />= Ó, így csinálod hát! <br />
<br />
4. 벌써 11월이구나! <br />
<br />[beol-sseo si-bi-rweol-i-gu-na!] <br />
<br />= Nahát, már november van! <br />
<br />
5. 어제도 만났군요. <br />
<br />[eo-je-do man-nat-gun-yo.] <br />
<br />= Nahát, tegnap is találkoztunk!</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_30._leckeTTMIK 6. szint 30. lecke2013-11-14T11:52:00Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy m..."</p>
<hr />
<div>Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy megtanuljuk, hogyan gyakoroljátok a koreai mondatszerkesztést, hogy egyre könnyebben menjen. Ebben a leckében HÁROM kulcsmondattal indítunk, és egyes mondatrészeket cserélgetve a végére megtanulhatod az eredeti mondatokat. Szeretnénk, ha képessé válnál olyan rugalmas mondatszerkesztésre, amennyire csak lehet. <br />
<br />
'''1. kulcsmondat''' <br />
<br />별로 안 어려울 줄 알았는데 생각보다 어려웠어요. <br />
<br />[byeol-lo an eo-ryeo-ul jul a-rat-neun-de saeng-gak-bo-da eo-ryeo-wo-sseo-yo.] <br />
<br />= Azt hittem, nem annyira nehéz, de nehezebb volt, mint gondoltam. <br />
<br />
'''2. kulcsmondat''' <br />
<br />그 사람 알기는 아는데, 자주 안 만나는 편이에요. <br />
<br />[geu sa-ram al-gi-neun a-neun-de, ja-ju an man-na-neun pyeo-ni-e-yo.] <br />
<br />= Ismerni ismerem, de jellemzően nem sűrűn találkozom vele. <br />
<br />
'''3. kulcsmondat'''<br />
<br />제 이름은 발음하기가 어려워서, 잊어버리기 쉬워요. <br />
<br />[je i-reu-meun ba-reum-ha-gi-ga eo-ryeo-wo-seo, i-jeo-beo-ri-gi swi-wo-yo.] <br />
<br />= A nevemet nehéz kiejteni, ezért könnyű elfelejteni. <br />
<br />
----------------------------------------------------------------------------------------- <br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 1. kulcsmondattal'''<br />
----------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
0. Eredeti mondat: <br />
<br />별로 안 어려울 줄 알았는데 생각보다 어려웠어요. <br />
<br />= Azt hittem, nem annyira nehéz, de nehezebb volt, mint gondoltam. <br />
<br />
1. <br />
<br />별로 안 어려울 줄 알았는데 = Azt hittem, nem annyira nehéz, de<br />
<br />아무도 없을 줄 알았는데 = Úgy tudtam, senki nem lesz, de <br />
<br />여기에 있을 줄 알았는데 = Úgy tudtam, itt lesz, de <br />
<br />괜찮을 줄 알았는데 = Azt hittem, rendben lesz, de <br />
<br />
2. <br />
<br />생각보다 어려웠어요. = Nehezebb volt, mint gondoltam. <br />
<br />생각보다 빨리 끝났어요. = Gyorsabban végeztem, mint gondoltam. <br />
<br />생각보다 간단했어요. = Egyszerűbb volt, mint gondoltam. <br />
<br />생각보다 비쌀 수도 있어요. = Talán drágább, mint gondoltam.<br />
<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 2. kulcsmondattal''' <br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
<br />
0. Eredeti mondat: <br />
<br />그 사람 알기는 아는데, 자주 안 만나는 편이에요. <br />
<br />= Ismerni ismerem, de jellemzően nem sűrűn találkozom vele. <br />
<br />
1. <br />
<br />그 사람 알기는 아는데 = Ismerni ismerem, de<br />
<br />이거 좋기는 좋은데 = Ez jónak jó, de <br />
<br />비싸기는 비싼데 = Drágának drága, de <br />
<br />하기는 할 건데 = Megcsinálni meg fogom, de <br />
<br />
2. <br />
<br />자주 안 만나는 편이에요. = jellemzően nem találkozom vele. <br />
<br />별로 안 좋아하는 편이에요. = inkább nem szeretem. <br />
<br />다른 사람들보다는 잘하는 편이에요. = másokhoz képest inkább jól csinálja. <br />
<br />가끔씩 가는 편이에요. = jellemzően ritkán megyek. <br />
<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 3. kulcsmondattal''' <br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
<br />
0. Eredeti mondat: <br />
<br />제 이름은 발음하기가 어려워서, 잊어버리기 쉬워요. <br />
<br />= A nevemet nehéz kiejteni, ezért könnyű elfelejteni.<br />
<br />
1. <br />
<br />제 이름은 발음하기가 어려워요. = A nevemet nehéz kiejteni. <br />
<br />이건 혼자서 만들기가 어려워요. = Ezt nehéz egyedül elkészíteni. <br />
<br />지도가 복잡해서 찾아가기 어려워요. = Bonyolult a térkép, ezért nehéz megtalálni.<br />
<br />한국어는 배우기 어렵지 않아요. = Nem nehéz koreaiul tanulni. <br />
<br />
2. <br />
<br />잊어버리기 쉬워요. = Könnyű elfelejteni. <br />
<br />실수하기 쉬워요. = Könnyű hibázni. <br />
<br />포기하기 쉬워요. = Könnyű feladni. <br />
<br />찾기 쉬워요. = Könnyű megtalálni.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_29._leckeTTMIK 6. szint 29. lecke2013-11-13T09:17:59Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „egyszer így csinálom, másszor úgy” vagy „olykor így szeretem, olykor meg úgy”. <br />Ehhez néhán..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „egyszer így csinálom, másszor úgy” vagy „olykor így szeretem, olykor meg úgy”. <br />
<br />Ehhez néhány dolgot ismerned kell, először is azt, hogyan használjuk az '''-(으)ᄅ 때''' kötőszót, amelynek jelentése:<br />
<br />
'''(a)mikor + alany + ige'''<br />
<br />
Emellett ismerned kell a témajelölőt is, a –는-t, amely itt az ellentétre utal. <br />
<br />
'''Hogyan mondjuk koreaiul, hogy „olykor/ritkán”?'''<br />
<br />Ha egy tevékenység gyakoriságára akarunk utalni, akkor a „ritkán, olykor” kifejezése a 가끔 [ga-kkeum], 가끔씩[ga-kkeum-ssik], vagy 때때로 [ttae-ttae-ro] használatos. (A 가끔 és a 가끔씩 gyakrabban használatos a beszélt nyelvben, mint a 때때로.) <br />
<br />Azonban ha azt szeretnéd kifejezni szó szerint, hogy „olykor”, „bizonyos időben”, „máskor”, akkor az어떨 때 [eo-tteol ttae] szerkezetet kell használnod.<br />
<br />
Az 어떨 때 alak az 어떻다 + -(으)ᄅ + 때-ből áll. <br />
A<br />z 어떻다 [eo-tteo-ta] jelentése „vhogy(an) lenni” vagy “vmilyen módon vmilyen állapotban lenni” az -(으)ᄅ jelöli a jövő idejű szemléletet, és a 때 [ttae] jelentése pedig “idő” vagy “(a)mikor”. Az 어떨 때 jelentése tehát szó szerint: „amikor az az állapot lesz” vagy “amikor valahogyan leledzik valami”. Ha pedig ennél természetesebben akarjuk lefordítani, akkor az 어떨 때 jelentése „olykor”, „néha” „van olyan (idő), hogy” stb.<br />
<br />
Pl)<br />
<br />어떨 때 영화 보고 싶어요?<br />
<br />[eo-tteol ttae yeong-hwa bo-go si-peo-yo?]<br />
<br />= Neked mikor van kedved filmet nézni?<br />
<br />
어떨 때 제일 힘들어요?<br />
<br />[eo-tteol ttae je-il him-deu-reo-yo?]<br />
<br />= Neked mikor a legnehezebb? <br />
<br />
Mint a fenti példából láthatod, az 어떨 때 gyakran használatos akkor, amikor mások szokásairól kérdezősködünk, míg az 언제 [eon-je] csak egyszerűen egy időpontra kérdez rá. <br />
Az 어떨 때 szintén használható az „olykor”, „időnként” kifejezésére, azonban ha ki akarod fejezni a mással (más idővel) való összevetést, akkor használnod kell a témajelölőt a szerkezeten, vagyis 어떨 때 helyett <br />
<br />
'''어떨 때는 [eo-tteol ttae-neun] = olykor + egyik állapot/tevékenység'''<br />
<br />+<br />
'''어떨 때는 [eo-tteol ttae-neun]= máskor + másik állapot/tevékenység'''<br />
<br />
Mint fentebb láthatod, megismételheted a szerkezetben az 어떨 때는-t. Most lássunk néhány példát!<br />
<br />
커피요? 어떨 때는 마시는데, 어떨 때는 안 마셔요.<br />
<br />[keo-pi-yo? eo-tteol ttae-neun ma-si-neun-de, eo-tteol ttae-neun an ma-syeo-yo.]<br />
<br />= Kávét? Egyszer iszok kávét, másszor nem.<br />
<br />
어떨 때는 혼자 있는 것이 좋은데, 어떨 때는 싫어요.<br />
<br />[eo-tteol ttae-neun hon-ja it-neun geo-si jo-eun-de, eo-tteol ttae-neun si-reo-yo.]<br />
<br />= Egyszer szeretek egyedül lenni, másszor meg nem.<br />
<br />
Ha még inkább hangsúlyozni akarod, hogy „más idők”, akkor használhatod a "다른 때는” szerkezetet, a “다르다” igével. <br />
<br />Noha az 어떨 때는 igen gyakran használatos, néhányan használják a jelen idős változatot is, az 어떤 때는-t. <br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br />1. 그 사람은 어떨 때는 친절한데, 어떨 때는 정말 불친절해요.<br />
<br />[geu sa-ra-meun eo-tteol ttae-neun chin-jeo-ran-de, eo-tteol ttae-neun jeong-mal bul-chin-jeo-rae-yo.]<br />
<br />= Olykor kedves, olykor meg nagyon undok.<br />
<br />
2. 어떨 때는 일을 그만두고 싶은데, 어떨 때는 일 하는 게 좋아요.<br />
<br />[eo-tteol ttae-neun i-reul geu-man-du-go si-peun-de, eo-tteol ttae-neun il ha-neun ge jo-a-yo.]<br />
<br />= Néha úgy érzem, felmondok, máskor meg szeretek dolgozni.<br />
<br />
A 어떨 때는-t követő tagmondatban használható az -(으)ᄅ 때도 있어요 szerkezet is.<br />
<br />
Például a fenti mondat mondható így is: 어떨 때는 일을 그만두고 싶은데, 어떨 때는 일 하는 게 좋을 때도 있어요.<br />
Az -(으)ᄅ 때 jelentése „amikor”, a -도 있어요 pedig azt jelenti, hogy „… is van”, így a szerkezet fordítása: „van olyan idő is, amikor…”.<br />
<br />
3. 어떨 때는 운동하는 게 재미있는데, 어떨 때는 운동하고 싶지 않을 때도 있어요.<br />
<br />[eo-tteol ttae-neun un-dong-ha-neun ge jae-mi-it-neun-de, eo-tteol ttae-neun un-dong-ha-go sip-ji a-neul ttae-do i-sseo-yo.]<br />
<br />= Van amikor érdekes az edzés, de van olyan is, amikor utálom.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_28._leckeTTMIK 6. szint 28. lecke2013-11-11T08:57:41Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan fejezzük ki koreaiul, hogy '''„függ vmitől”''' vagy '''„-tól/-től függően”'''. A „függ vmitől, vkitől, támaszkodik ..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan fejezzük ki koreaiul, hogy '''„függ vmitől”''' vagy '''„-tól/-től függően”'''. <br />
A „függ vmitől, vkitől, támaszkodik vkire” ige szó szerint a 의지하다 [ui-ji-ha-da] vagy a 의존하다 [ui-jon-ha-da], de ez csak akkor használatos, ha valóban ki vagy szolgáltatva valakinek vagy rá vagy utalva valakire, valamire. Például, ha olyasmit szeretnél mondani, hogy „Ne függj a szüleidtől!”, akkor itt használhatod a 의지하다 vagy 의존하다 igét, és mondhatod, hogy “부모님한테 의지하지 마세요.”. <br />
Azonban ha olyasmit szeretnél mondani, hogy „a körülményektől függően”, „a személyektől függően” vagy „attól függően, milyen gyorsan fejezed be”, akkor az -에 따라 다르다 [-e tta-ra da-reu-da] vagy -마다 다르다 [-ma-da da-reu-da] szerkezetet kell használnod. <br />
<br />
'''-에 따라 다르다 [-e tta-ra da-reu-da]''' <br />
<br />
Az -에 따라 [-e tta-ra] jelentése „… szerint”, „…-et követve” vagy „…-val,-vel összhangban”, a 다르다 [da-reu-da] jelentése pedig: más, eltérő, különböző, különbözik. A szerkezet jelentése tehát szó szerint: vmi szerint eltér.<br />
<br />
Példák <br />
<br />
1. 때에 따라 달라요. <br />
<br />[ttae-e tta-ra dal-la-yo.] <br />
<br />= Az időtől függ. <br />
<br />= Attól függ, mikor. <br />
<br />
2. 상황에 따라 달라요. <br />
<br />[sang-hwang-e ttar-ra dal-la-yo.] <br />
<br />= A helyzettől függ. <br />
<br />
3. 사람에 따라 달라요. <br />
<br />[sa-ra-me tta-ra dal-la-yo.] <br />
<br />= Az embereken múlik.<br />
<br />
Mondhatod úgy is, hogy -에 따라”서” 다르다 , a jelentése ugyanaz. <br />
<br />Pl) <br />
<br />때에 따라 달라요. <br />
<br />= 때에 따라서 달라요. <br />
<br />
<br />상황에 따라 달라요. <br />
<br />= 상황에 따라서 달라요. <br />
<br />
'''-마다 다르다 [-ma-da da-reu-da]''' <br />
<br />
A -마다 [-ma-da] jelentése „minden (egyes), -ként”, például az 아침마다 [a-chim-ma-da] jelentése „reggelenként”, a 밤마다 [bam-ma-da] jelentése pedig „esténként”, amennyiben pedig a –마다-t a 다르다-val használod, úgy a jelentése: „…ként különböző/más és más”. <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
1. 사람마다 달라요. <br />
<br />[sa-ram-ma-da dal-la-yo.] <br />
<br />= Emberenként más és más. <br />
<br />= Embere válogatja. <br />
<br />
2. 나라마다 달라요. <br />
<br />[na-ra-ma-da dal-la-yo.] <br />
<br />= Országonként más és más. <br />
<br />
3. 해마다 달라요. <br />
<br />[hae-ma-da dal-la-yo.] <br />
<br />= Évente más és más. <br />
<br />
'''Az -에 따라 és a –마다 közti különbség <br />
'''<br />
<br />
Többnyire felcserélhetők, de a -마다 csak főnevekhez kapcsolódhat, míg az -에 따라 akár mellékmondatokkal is használható. Amennyiben az -에 따라-t mellékmondattal szeretnéd használni, az állítmányt a -는지 szerkezettel kell kapcsolni. <br />
Emellett az -에 따라 erőteljesebben fejezi ki a „függ vmitől, múlik vmin” jelentést, míg az -에 마다 azt is jelentheti, hogy valami más és más, nem feltétlenül azt, hogy „vmivel összhangban” változik. <br />
Például a 해마다 달라요 jelentheti azt is, hogy „évtől függően”, meg azt is, hogy „minden évben más és más”. <br />
<br />
'''Igető + -는지에 따라(서) 다르다''' <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
1. 언제 가는지에 따라 달라요. <br />
<br />[eon-je ga-neun-ji-e tta-ra dal-la-yo.] <br />
<br />= Attól függ, mikor mész. <br />
<br />
2. 어디서 사는지에 따라 달라요. <br />
<br />[eo-di-seo sa-neun-ji-e tta-ra dal-la-yo.] <br />
<br />= Attól függ, hol veszed. <br />
<br />
3. 누구한테 이야기하는지에 따라서 달라요. <br />
<br />[nu-gu-han-te i-ya-gi-ha-neun-ji-e tta-ra-seo dal-la-yo.] <br />
<br />= Attól függ, kinek mondtad el. <br />
<br />
'''-는지에 따라 = -느냐에 따라''' <br />
<br />
A -는지에 따라 helyett olykor úgy is lehet hallani, hogy -느냐에 따라. Ezek felcserélhetőek, de a -느냐에 따라 jellemzően inkább a beszélt nyelvben fordul elő. <br />
<br />
'''달라요 vs 달라져요'''<br />
<br />
A “달라요” helyett gyakran hallható az is, hogy “달라져요”, ezt akkor használják, ha nyomatékosítani akarják, hogy valami „megváltozik” a körülmények hatására, de általában a “달라요” használata önmagában is elég és érthető.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_27._leckeTTMIK 6. szint 27. lecke2013-11-07T10:26:21Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Az előző leckében megtanultuk, hogyan használjuk az -(으)ㄹ 줄 알다 szerkezetet, melynek jelentése „úgy tudom, hogy”, „azt hiszem, hogy”. Azonban ezzel a sz..."</p>
<hr />
<div>Az előző leckében megtanultuk, hogyan használjuk az -(으)ㄹ 줄 알다 szerkezetet, melynek jelentése „úgy tudom, hogy”, „azt hiszem, hogy”. Azonban ezzel a szerkezettel kifejezhetjük azt is, hogy „vki tud valamit”, „vki képes valamire” vagy „tudja, hogyan kell vmit csinálni, elkészíteni”. Ez teljesen ugyanannak tűnik, mint a már tanult -(으)ㄹ 수 있다 szerkezet, ezért most megnézzük ezeknek a kifejezéseknek a hasonlóságait és különbségeit. <br />
<br />
'''-(으)ㄹ 수 있다''' <br />
<br />
Erről a 2. szint 17. leckéjében tanultunk és ez az alapvető módja, hogy kifejezzük, hogy „vki tud vmit csinálni / -hat, -het”. Amennyiben a -도 [-do]szócskát a 수 [su]-hoz csatolod, és megkapod az -(으)ㄹ 수도 있다-t, akkor a jelentése megváltozik „lehet, hogy” vagy „talán”-ra. <br />
A 수 [su] alapvető jelentése „lehetőség” vagy „mód”. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />이거 할 수 있어요? <br />
<br />[i-geo hal su i-sseo-yo?] <br />
<br />= Ezt meg tudod csinálni? <br />
<br />
언제 올 수 있어요? <br />
<br />[eon-je ol su i-sseo-yo?] <br />
<br />= Mikor tudsz jönni? <br />
<br />
여기에서 뭐 살 수 있어요? <br />
<br />[yeo-gi-e-seo mwo sal su i-sseo-yo?] <br />
<br />= Itt mit lehet venni? <br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „NEM tud”?''' <br />
<br />Egyszerűen az 있다 [it-da] szót 없다 [eop-da]-ra cseréljük. <br />
<br />
-(으)ㄹ 줄 알다 <br />
<br />Ezt a szerkezetet az előző leckében már bemutattuk, jelentése: „úgy gondol, hogy…”, „úgy tud, hogy…”<br />
<br />Azonban ha arról akarsz beszélni, hogy „vki tudja, hogyan kell vmit csinálni” vagy „képes vmit megcsinálni”, akkor a 줄 [ jul] itt azt fogja jelenteni, hogy „módszer” vagy „hogyan”. <br />
<br />
-(으)ㄹ 줄 = hogyan/módszer <br />
<br />알다 = tud <br />
<br />-(으)ㄹ 줄 알다 = tudni, hogyan + ige, képes vmire + ige <br />
<br />
Pl) <br />
<br />운전 할 줄 알아요? <br />
<br />[un-jeon hal jul a-ra-yo?] <br />
<br />= Tudsz vezetni? <br />
<br />= Tudod, hogyan kell vezetni? <br />
<br />
김치 만들 줄 알아요? <br />
<br />[gim-chi man-deul jul a-ra-yo?] <br />
<br />= Tudsz kimcsit csinálni? <br />
<br />= Tudod, hogyan kell kimcsit csinálni? <br />
<br />
영어 할 줄 알아요? <br />
<br />[yeong-eo hal jul a-ra-yo?] <br />
<br />= Tudsz angolul? <br />
<br />= Tudod, hogy kell angolul mondani? <br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „NEM tud”?''' <br />
<br />Az 알다 [al-da]-t egyszerűen 모르다 [mo-reu-da]-ra kell cserélned. A 모르다 jelentése „nem tud”. <br />
<br />
'''Különbség az -(으)ㄹ 수 있다 és az -(으)ㄹ 줄 알다 között.'''<br />
<br />Az -(으)ㄹ 수 있다 alapvetően azt jelenti, hogy „tud, -hat, -het”, amely többnyire egy épp aktuális szituációban reflektál a képességre. Az -(으)ㄹ 줄 알다 jelentése viszont kifejezetten az, hogy valamire képes vagy mert MEGTANULTAD, elsajátítottad. Szóval lehetséges, hogy van, amikor TUDsz valamit (-을 수 있다), mert lehetőséged van rá, de NEM TUDOD mégsem megtenni, mert még nem tanultad meg és nem tudod, hogyan kell megcsinálni. <br />
<br />
Ex) <br />
<br />아직 할 줄 몰라요. 그런데 할 수 있어요. <br />
<br />[a-jik hal jul mol-la-yo. geu-reon-de hal su i-sseo-yo.] <br />
<br />= Még nem tudom (hogyan kell) megcsinálni. De meg tudom csinálni. <br />
<br />
'''További példamondatok''' <br />
<br />
1. 이거 할 줄 알아요? <br />
<br />[i-geo hal jul a-ra-yo?] <br />
<br />= Tudod, hogy kell ezt csinálni? <br />
<br />
2. 저는 영어 할 줄 몰라요. <br />
<br />[jeo-neun yeong-eo hal jul mol-la-yo.] <br />
<br />= Nem tudok angolul. <br />
<br />
3. 그거 한국어로 말할 수 있어요? <br />
<br />[geu-geo han-gu-geo-ro mal-hal su i-sseo-yo?] <br />
<br />= Ezt el tudod mondani koreaiul? <br />
<br />
그거 한국어로 말할 줄 알아요? <br />
<br />= Tudod, hogyan mondják ezt koreaiul? <br />
<br />
4. 자전거 탈 줄 알아요? <br />
<br />[ja-jeon-geo tal jul a-ra-yo?] <br />
<br />= Tudsz biciklizni? <br />
<br />= Tudod, hogy kell biciklizni? <br />
<br />
자전거 탈 수 있어요?<br />
[ja-jeon-geo tal su i-sseo-yo?] <br />
<br />= Tudsz biciklizni? <br />
<br />= Biciklizhetsz? <br />
<br />
'''Honnan tudom, hogy az -(으)ㄹ 줄 알다 épp mit jelent?''' <br />
<br />Az -(으)ㄹ 줄 알다 jelentheti azt is, hogy „tudni, hogyan” és azt is, hogy „úgy tud, hogy…”. A jelentés megkülönböztetésére nincs külön szabály, a szövegkörnyezet segít a kitalálásában. <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
제가 올 줄 알았어요? <br />
<br />[je-ga ol jul a-ra-sseo-yo?] <br />
<br />Itt például elég furcsa lenne az a fordítás, hogy „Tudtad azt, hogyan jövök?”, így csak azt jelentheti, hogy „Tudtad, hogy jövök?” esetleg „Úgy tudtad, hogy jövök?” <br />
<br />
이거 만들 줄 알아요? <br />
<br />[i-geo man-deul jul a-ra-yo?] <br />
<br />Ha a fenti példát úgy értelmezed, hogy „úgy gondolom”, „úgy hiszem”, akkor látni fogod, hogy nincs elegendő információ a mondatban ahhoz, hogy ez a mondat értelmes legyen, ezért magától értetődő, hogy a jelentése: „Tudod, hogyan készül ez?”.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_26._leckeTTMIK 6. szint 26. lecke2013-11-05T10:24:26Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondják koreaiul, hogy „Azt hittem, hogy…” „Nem gondoltam, hogy…”, „Úgy gondoltam, hogy…” stb. '''Az alapszerkezet:..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondják koreaiul, hogy „Azt hittem, hogy…” „Nem gondoltam, hogy…”, „Úgy gondoltam, hogy…” stb. <br />
<br />
'''Az alapszerkezet: -(으)ㄴ/ㄹ 줄 알다.''' <br />
<br />
-(으)ㄴ 줄 알다 = Úgy gondolom/azt hiszem, hogy… (múlt idő) <br />
<br />-(으)ㄹ 줄 알다 = Úgy gondolom/azt hiszem, hogy… (jövő idő) <br />
<br />(Jegyezd meg, hogy az -(으)ㄴ többnyire múlt időre, az -(ㅇ)ㄹ pedig jövőre utal.) <br />
Noha az -(으)ㄴ/ㄹ 줄 알다 használható jelen időben is, vagy jövő időben, jellemzően múlt időben használatos, vagyis az 알다 leggyakrabban: 알았어요. <br />
<br />
'''Nézzük meg az első példát! <br />
'''<br />
<br />
비가 올 줄 알았어요. <br />
<br />= Azt hittem, esni fog. <br />
<br />= Úgy gondoltam, esni fog. <br />
<br />
사람이 많을 줄 알았어요. <br />
<br />= Úgy tudtam, sokan lesznek majd. <br />
<br />= Azt hittem, sokan lesznek. <br />
<br />
'''Honnan tudom, hogy mikor „úgy tudtam” vagy „azt hittem”?''' <br />
<br />
A jelentése ennek a szerkezetnek valóban különböző is lehet: „úgy tudtam, szereted” vagy „azt hittem, szereted”. Írott formában ez a két alak teljesen ugyanaz, de beszédben a hangsúlyozás különböző. Ha a hangsúlyt az “알다”-ra helyezed, akkor a jelentése: „úgy tudtam”, ha a hangsúlyt az -(으)ㄴ/ㄹ 줄 részre helyezed, akkor pedig inkább „azt gondoltam/azt hittem”. <br />
<br />
Pl)<br />
<br />제가 말할 줄 알았어요? <br />
<br />(ha a hangsúly az 알았어요?-n van) = Tudtad, mit fogok mondani? <br />
<br />(ha a hangsúly a 말할 줄-on van) = Úgy gondoltad, mondani fogom? <br />
<br />
Pl) <br />
<br />어디로 갈 줄 알았어요? <br />
<br />(ha a hangsúly az 알았어요?-n van) = Tudtad, hogy hová fognak menni? <br />
<br />(ha a hangsúly az 어디로-n van) = Mit hittél, hová megyünk? <br />
<br />
'''Különbség az -(으)ㄴ 줄 알다 és az -(으)ㄹ 줄 알다 között''' <br />
<br />
Alapvetően az -(으)ㄴ 줄 알다 kifejezi a tudásod vagy feltevésedet egy MÚLTbeli szituációval vagy egy JELENbeli állapottal kapcsolatosan, ugyanakkor az -(으)ㄹ 줄 알다 kifejezi az tudásodat vagy feltevésedet a JÖVŐbeli szituációval vagy állapottal kapcsolatosan. <br />
Amennyiben pedig a tudásod vagy feltételezésedet szeretnéd közölni JELEN időben, úgy a -는 줄 알다 szerkezetet kell használnod. <br />
<br />
예쁜 줄 알다 <br />
<br />= (ha a hangsúly az 알다-n van) tudni, hogy vmi szép <br />
<br />= (ha a hangsúly a 예쁜 줄-on van) úgy tudni, hogy vmi szép <br />
<br />
Pl) <br />
<br />제 친구는 자기가 세상에서 제일 예쁜 줄 알아요. <br />
<br />[je chin-gu-neun ja-gi-ga se-sang-e-seo je-il ye-ppeun jul a-ra-yo.] <br />
<br />= A barátom azt hiszi, ő a legszebb a világon. <br />
<br />
간 줄 알다 <br />
<br />= (ha a hangsúly az 알다-n) = tudni, hogy elment <br />
<br />= (ha a hangsúly az 간 줄-on) = úgy tudni, hogy elment <br />
<br />
Pl)<br />
<br />제가 학교에 간 줄 알았어요? <br />
<br />[je-ga hak-gyo-e gan jul a-ra-sseo-yo?] <br />
<br />= (ha a hangsúly az 알았어요?-n) = Tudtad, hogy elmentem iskolába? <br />
<br />= (ha a hangsúly az 간 줄-n) = Azt hitted, iskolába mentem? <br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „nem tudtam, hogy…” és „nem gondoltam úgy, hogy…”?''' <br />
<br />
Két mód van arra, hogy tagadjuk az -(으)ㄹ 줄 알았어요-t? az első, hogy az 알았어요 helyett a 몰랐어요-t használjuk, a másik pedig, hogy az eredti mondatban az “안” segítségével tagadunk.<br />
<br />
Pl) <br />
<br />오늘 눈이 올 줄 알았어요. <br />
<br />[o-neul nu-ni ol jul a-ra-sseo-yo.] <br />
<br />= Úgy tudtam, ma esni fog a hó. <br />
<br />→ <br />
<br />오늘 눈이 올 줄 몰랐어요. <br />
<br />[o-neul nu-ni ol jul mol-la-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem hittem, hogy ma esni fog a hó. <br />
<br />오늘 눈이 안 올 줄 알았어요. <br />
<br />[o-neul nu-ni an ol jul a-ra-sseo-yo.] <br />
<br />= Úgy gondoltam, ma nem fog esni a hó. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 이게 여기 있을 줄 몰랐어요. <br />
<br />[i-ge yeo-gi i-sseul jul mol-la-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem tudtam, hogy itt lesz. <br />
<br />
2. 저는 효진 씨도 올 줄 알았어요.<br />
<br />[ jeo-neun hyo-jin ssi-do ol jul a-ra-sseo-yo.] <br />
<br />= Úgy tudtam, Hyojin is jön.<br />
<br />
3. 이렇게 비싼 줄 몰랐어요. <br />
<br />[i-reo-ke bi-ssan jul mol-la-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem hittem, hogy ilyen drága. <br />
<br />
4. 저는 안 어려울 줄 알았어요. <br />
<br />[ jeo-neun an eo-ryeo-ul jul a-ra-sseo-yo.] <br />
<br />= Úgy tudtam, nem nehéz. <br />
<br />
5. 제가 뭐라고 말할 줄 알았어요? <br />
<br />[ je-ga mwo-ra-go mal-hal jul a-ra-sseo-yo?] <br />
<br />= Mit gondolsz, mit fogok mondani?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_25._leckeTTMIK 6. szint 25. lecke2013-10-29T08:54:04Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk, hogy valamit könnyű vagy nehéz megcsinálni. Ehhez használnunk kell a –기 képzőt, ami igéből főnevet képez. '''K..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk, hogy valamit könnyű vagy nehéz megcsinálni. Ehhez használnunk kell a –기 képzőt, ami igéből főnevet képez. <br />
<br />
'''Könnyű …ni = -기 쉽다 <br />
<br />Nehéz …ni = -기 어렵다''' <br />
<br />
Az “igető + -기” alakhoz alapvetően nem szokott rag kapcsolódni, de valójában a fenti esetben kiesik egy rag. <br />
<br />
'''Melyik rag hiányzik?''' <br />
<br />
Ez a szövegkörnyezettől függ, de itt a -기 쉽다/어렵다 esetében eredetileg vagy így -기에 쉽다/어렵다 vagy így -기가 쉽다/어렵다 teljes a szerkezet. <br />
<br />
-기에 쉽다/어렵다 <br />
<br />Ha az –에 ragot használod, akkor a jelentése könnyű/nehéz valami'''ÉRT''' tevékenykedni. <br />
<br />
-기가 쉽다/어렵다 <br />
<br />Ha pedig a –가 alanyi ragot használod, akkor azt jelenti, hogy könnyű/nehéz valaminek a '''MEGTÉTELE'''. <br />
<br />
Lássunk néhány példát. <br />
<br />
1. példa <br />
<br />제 이름은 발음하기(가) 어려워요. <br />
<br />[je i-reu-meun ba-reum-ha-gi-ga eo-ryeo-wo-yo.] <br />
<br />= Nehéz kiejteni a nevem. <br />
<br />= A nevem kiejtése nehéz. <br />
<br />
2. példa <br />
<br />이건 만들기(가) 어려워요. <br />
<br />[i-geon man-deul-gi-ga eo-ryeo-wo-yo.] <br />
<br />= Nehéz elkészíteni ezt.<br />
<br />= Ennek az elkészítése nehéz. <br />
<br />
3. példa <br />
<br />이건 어린이가 사용하기(에) 어려워요. <br />
<br />[i-geon eo-ri-ni-ga sa-yong-ha-gi-e eo-ryeo-wo-yo.] <br />
<br />= Ezt gyerekek nehezen használják. <br />
<br />= Ez gyerekeknek nehezen használható.<br />
<br />** Ebben a példában a 사용하다 (használ) ige alanya az 어린이 (gyerek, fiatal) és az 어린이-t követi a – 가 alanyi rag, ezért a –가 használta az igén ismétlés lenne, ezért hajlamosak a beszélők inkább –에-t tenni -가 helyett a 쉬워요/어려워요 elé. <br />
<br />
4. példa <br />
<br />사용하기가 쉬워요. <br />
<br />[sa-yong-ha-gi-ga swi-wo-yo.] <br />
<br />= Könnyű használni. <br />
<br />사용하기에 쉬워요. <br />
<br />[sa-yong-ha-gi-e swi-wo-yo.] <br />
<br />= Könnyű a használata. <br />
<br />** Ebben az esetben a -가 쉬워요 és az -에 쉬워요 mindkettő működik, mert rövid mondatokról van szó. <br />
<br />
A fenti mondatokból minden esetben elhagyható a -가 vagy az -에 a -기가 vagy –기에 ragból. <br />
<br />1. 제 이름은 발음하기가 어려워요. --> 제 이름은 발음하기 어려워요. <br />
<br />2. 이건 만들기가 어려워요. --> 이건 만들기 어려워요. <br />
<br />3. 이건 어린이가 사용하기에 어려워요. --> 이건 어린이가 사용하기 어려워요. <br />
<br />4. 사용하기가 쉬워요. --> 사용하기 쉬워요. <br />
<br />5. 사용하기에 쉬워요. --> 사용하기 쉬워요.<br />
<br />
Más szavakkal is használható az „igető + -기(가/에) szerkezet”. <br />
<br />
Példák <br />
<br />-기(가) 편리하다 / -기(에) 편리하다 <br />
<br />= kellemes, kényelmes …ni <br />
<br />-기(가) 좋다 / -기(에) 좋다 <br />
<br />= jó …ni <br />
<br />-기(가) 불편하다 / -기(에) 불편하다 <br />
<br />= kellemetlen, kényelmetlen …ni</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_24._leckeTTMIK 6. szint 24. lecke2013-10-24T07:53:17Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ha valamit hangsúlyozni szeretnénk a mondandónkban, akkor a magyar nyelvben erőteljesebben megnyomjuk a szóhangsúlyt. 1. példa <br />A: Ez nem könnyű. <br />B: ''..."</p>
<hr />
<div>Ha valamit hangsúlyozni szeretnénk a mondandónkban, akkor a magyar nyelvben erőteljesebben megnyomjuk a szóhangsúlyt. <br />
<br />
1. példa <br />
<br />A: Ez nem könnyű. <br />
<br />B: '''EZ''' nem könnyű! <br />
<br />
2. példa <br />
<br />A: Miért nem mentél el? <br />
<br />B: '''EL'''mentem, de már visszajöttem korábban. <br />
<br />
3. példa <br />
<br />A: Gondolod, hogy meg tudod csinálni? <br />
<br />B: Igen, '''GONDOLOM''', de nem biztos, hogy akarom is. <br />
<br />
Ebben a leckében viszont a nyomatékosításnak egy másik módját tanuljuk meg, ami a koreai nyelvben gyakori. <br />
<br />
A legegyszerűbb mód itt is a '''hangsúlyozás''' megváltoztatása. <br />
<br />
A: 왜 안 했어요? [wae an hae-sseo-yo?] = Miért nem csináltad meg?<br />
<br />B: 했어요! [hae-sseo-yo!] = De megcsináltam! <br />
<br />
A fenti példában azt láthatjuk, hogy a válaszoló nem ért egyet a kérdezővel annak állításáról. <br />
De ha még némi információt is hozzá akarsz csatolni a mondandódhoz, akkor az valahogy így hangzik: „Megcsináltam, de…”<br />
<br />
1. példa <br />
<br />A: Szóval mégse csináltad meg? <br />
<br />B: De megcsináltam! Megcsináltam, de egy kis segítséggel!<br />
<br />
2. példa <br />
<br />A: Meg tudod csinálni? <br />
<br />B: MEG tudom csinálni, de nem akarom. <br />
<br />
Most lássuk, hogyan fejezik ki mindezt a koreai nyelvben. <br />
<br />
A kulcs a '''“-기는”'''. Ez nem más, mint a -기 képző, amely igéből főnevet képez, és a -는 témajelölő. A témajelölő itt az ellentétre fog utalni. <br />
<br />
1. példa <br />
<br />갔어요. [ga-sseo-yo.] = Elment. <br />
<br />→ 가기는 갔어요. [ga-gi-neun ga-sseo-yo.] = Elmenni elment ugyan, de… <br />
<br />→ 가기는 했어요. [ga-gi-neun hae-sseo-yo.] = Elmenni elment. <br />
<br />→ 가기는 갔는데, 일찍 왔어요. [ga-gi-neun gat-neun-de, il-jjik wa-sseo-yo.] = Elmenni elment ugyan, de korán visszajött. <br />
<br />→ 가기는 갈 거예요. [ga-gi-neun gal geo-ye-yo.] = Elmenni el fog menni, de… <br />
<br />
2. példa<br />
<br />봤어요. [bwa-sseo-yo.] = Láttam. <br />
<br />→ 보기는 봤어요. [bo-gi-neun bwa-sseo-yo.] = Látni ugyan láttam, de… <br />
<br />→ 보기는 했어요. [bo-gi-neun hae-sseo-yo.] = Látni láttam.<br />
<br />→ 보기는 봤는데 기억이 안 나요. [bo-gi-neun bwat-neun-de gi-eo-gi an-na-yo.] = Látni ugyan láttam, de nem emlékszem rá. <br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „Tudni tudom, de…”''' <br />
<br />
Hogy ezt mondhassuk, az -(으)ㄹ 수 있다 szerkezetet kell használnunk. És mivel itt az -(으)ㄹ 수 egy főnévi csoport, ami szó szerint azt jelenti, hogy „mód hogy vmit megtegyünk” vagy „lehetőség/képesség”, ezért semmi mást nem kell tenni, mint a témajelölőt használni a főnévi részen és mást nem is kell megváltoztatni, hisz az már önmagában egy főnév. <br />
<br />
Példa <br />
<br />할 수 있어요. [hal su i-sseo-yo.] = Meg tudom csinálni. <br />
<br />→ 할 수는 있어요. [hal su-neun i-sseo-yo.] = Megcsinálni meg tudnom, de…<br />
<br />→ 할 수는 있는데, 안 하고 싶어요. [hal su-neun it-neun-de, an ha-go si-peo-yo.] = Megcsinálni meg tudom, de nem akarom. <br />
<br />→ 할 수는 있는데, 조건이 있어요. [hal su-neun it-neun-de, jo-geo-ni i-sseo-yo.] = Megcsinálni, meg tudom, de egy feltétellel. <br />
<br />
'''További példák''' <br />
<br />
1. 어제 친구를 만나기는 했는데, 금방 헤어졌어요. <br />
<br />[eo-je chin-gu-reul man-na-gi-neun haet-neun-de, geum-bang he-eo-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= Találkozni találkoztam tegnap a barátommal, de gyorsan el is váltunk. <br />
<br />
2. 시간 맞춰서 도착하기는 했는데, 준비를 못 했어요. <br />
<br />[si-gan mat-chwo-seo do-cha-ka-gi-neun haet-neun-de, jun-bi-reul mot hae-sseo-yo.] <br />
<br />= Elindulni elindultam volna időben, de nem tudtam elkészülni. <br />
<br />
3. 읽기는 읽었는데 이해가 안 돼요. <br />
<br />[il-gi-neun il-geot-neun-de i-hae-ga an dwae-yo.] <br />
<br />= Olvasni olvastam, de nem értem. <br />
<br />
4. 좋기는 좋은데, 너무 비싸요. <br />
<br />[ jo-ki-neun jo-eun-de, neo-mu bi-ssa-yo.] <br />
<br />= Jónak jó, de nagyon drága. <br />
<br />
5. 맛있기는 맛있는데, 좀 짜요. <br />
[ma-sit-gi-neun ma-sit-neun-de, jom jja-yo.] <br />
= Finomnak finom, de kissé sós.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_22._leckeTTMIK 6. szint 22. lecke2013-10-22T09:35:06Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutat..."</p>
<hr />
<div>A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutatandó szavakhoz nem feltétlenül szükséges a kínai karakterek ismerete (vagyis a 한자 [han-ja]). Noha többségük kínai jeleken alapszik, a jelentésük jelentősen eltérhet a mai modern kínaitól és ezért nem szükséges memorizálni őket. A cél csupán csak az, hogy megértsd, hogyan képződnek a szavak egy közös tőből és így könnyebben meg tudd tanulni őket. A hanják megtanulása tehát nem létszükséglet, de ha kedved van hozzá, tanuld meg őket. <br />
<br />
'''<big>A mai kulcsszó: 무.</big>''' <br />
<br />
'''<big>Hanjával: 無.</big>''' <br />
<br />
A 무 jelentése „nem”, „semmi” vagy „nem létező”. <br />
<br />
무 (nem) + 공해 (szennyezés) = 무공해 無公害 [mu-gong-hae] = tiszta, makulátlan <br />
<br />무 (nem) + 료 (díj) = 무료 無料 [mu-ryo] = ingyen(es) <br />
<br />무 (nem) + 시 (látni) = 무시 無視 [mu-si] = áthágás, semmibe vétel, figyelmen kívül hagyása vminek <br />
<br />무 (nem) + 책임 (felelősség) = 무책임 無責任 [mu-chae-gim] = felelőtlenség <br />
<br />무 (nem) + 조건 (feltétel) = 무조건 無條件 [mu-jo-geon] = feltétlenül <br />
<br />무 (nem) + 죄 (bűn, bűncselekmény) = 무죄 無罪 [mu-joe] = ártatlan, bűntelen <br />
<br />무 (nem) + 능력 (képesség) = 무능력 無能力 [mu-neung-ryeok] = alkalmatlanság, hozzá nem értés<br />
<br />무 (nem) + 한 (határ) = 무한 無限 [mu-han] = határtalan, végtelen <br />
<br />무 (nem) + 적 (ellenség) = 무적 無敵 [mu-jeok] = legyőzhetetlen <br />
<br />무 (nem) + 사고 (baleset) = 무사고 無事故 [mu-sa-go] = balesetmentes <br />
<br />무 (nem) + 관심 (érdeklődés) = 무관심 無關心 [mu-gwan-sim] = érdektelenség, közöny, fásultság <br />
<br />무 (nem) + 명 (név) = 무명 無名 [mu-myeong] = ismeretlen, névtelen <br />
<br />무 (nem) + 인 (ember) = 무인 無人 [mu-in] = lakatlan</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_23._leckeTTMIK 6. szint 23. lecke2013-10-16T08:18:19Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Isten hozott a passzív szerkezetes lecke 2. részében! Az első részben megtanultuk, hogy általában hogyan néznek ki a szenvedő szerkezetű mondatok. Ebben a részben ..."</p>
<hr />
<div>Isten hozott a passzív szerkezetes lecke 2. részében!<br />
<br />
Az első részben megtanultuk, hogy általában hogyan néznek ki a szenvedő szerkezetű mondatok. Ebben a részben további példákat fogunk megnézni, hogy jól láthassátok a különbséget a magyar és a koreai passzív között. <br />
<br />
Előbb ismételjünk egy kicsit!<br />
<br />
'''Szuffixumok a szenvedő alakhoz a koreai nyelvben:'''<br />
<br />Igető + -이/히/리/기 <br />
<br />Igető + -아/어/여지다<br />
<br />
Fontos, hogy nincs határozott szabály arra, hogy melyik igetőhöz milyen szuffixum kapcsolódik az -이/히/리/기 közül és melyeket követ az -아/어/여지다 végződés. Ráadásul néhány igének egyedi értelme lesz, amennyiben ezen ragok kapcsolódnak hozzá, például a „csinál, elkészít” ige, a 만들다 [man-deul-da], ha ezt ragozzuk a - 아/어/여지다-val, akkor ebből lesz a 만들어지다 [man-deu-reo-ji-da], aminek a jelentése „elkészül, készíttetik”. <br />
<br />
만들다 = csinál, készít<br />
<br />→ 만들어지다 = elkészül <br />
<br />
주다 = ad<br />
<br />→ 주어지다 = adatik<br />
<br />
자르다 = levág, elvág<br />
<br />→ 잘리다 = levágatik, le van vágva<br />
<br />→ 잘라지다 = levágatik, le van vágva<br />
<br />
'''A koreai passzív másik jelentése'''<br />
<br />
A koreai nyelvben az általános szenvedő szemlélet mellett a passzív arra is alkalmas, hogy „lehetségességet” vagy „képességet” fejezzünk ki vele. (Ennek az az alapja, hogy ha valamit megteszel, akkor az meg van téve általad, vagyis megtehető. Ha pedig valamit próbálsz, de nem tehető meg általad, akkor azt nem tudod megtenni.) <br />
A passzívnak ez a jelentése nem kifejezetten a TE képességeidről vagy lehetőségedről szól, inkább az adott tevékenység lehetségességét fejezi ki. <br />
<br />
'''Példák'''<br />
<br />
A 만들다 jelentése „csinál, készít”, és ha azt mondod, hogy 만들어지다, akkor annak a jelentése alapvetően az, hogy „el van készítve, elkészül”. De a 만들어지다 nemcsak ennyit jelenthet, hanem bizonyos esetekben azt is, hogy “megcsinálható, elkészíthető”. <br />
<br />
Pl)<br />
<br />이 핸드폰은 중국에서 만들어져요.<br />
<br />[i haen-deu-po-neun jung-gu-ge-seo man-deu-reo-jyeo-yo.]<br />
<br />= A mobil Kínában készült.<br />
<br />
케익을 예쁘게 만들고 싶은데, 예쁘게 안 만들어져요.<br />
<br />[ke-i-geul ye-ppeu-ge man-deul-go si-peun-de, ye-ppeu-ge an man-deu-reo-jyeo-yo.]<br />
<br />= Szépre akarom csinálni a sütit, de nem lett szép. <br />
<br />(A 2. példamondatban látható, hogy a beszélő nem KÖZVETLENÜL mondja, hogy NEM TUDJA szépre csinálni a sütit, hanem inkább úgy fejezi ki, hogy a süti „NEM TUD” szép lenni.) <br />
<br />
'''További példák'''<br />
<br />
1. 이거 안 잘라져요. <br />
<br />[i-geo an jal-la-jyeo-yo.]<br />
<br />= Nem tudom levágni.<br />
<br />
2. 안 들려요.<br />
<br />[an deul-lyeo-yo.]<br />
<br />= Nem hallatszik.<br />
<br />= Nem hallom.<br />
<br />
3. 안 보여요.<br />
<br />[an bo-yeo-yo.]<br />
<br />= Nem látszik.<br />
<br />= Nem látom. <br />
<br />
'''하다 vs 되다''' <br />
<br />
Ahogyan a passzívval lehetségességet és képességet is ki tudunk fejezni, úgy a 하다-igéknél is jelentheti a 되다 azt, hogy „tud”. <br />
<br />
하다 = tesz, csinál (aktív)<br />
<br />되다 = meg van téve, meg van csinálva (passzív)<br />
<br />되다 = megtehető, megcsinálható (lehetőség/képesség) <br />
<br />
Pl)<br />
<br />
이거 안 돼요.<br />
<br />[i-geo an dwae-yo.]<br />
<br />= Ez nem működik.<br />
<br />= Ezt nem tudom megtenni.<br />
<br />= Ezt nem tehetem.<br />
<br />
이해가 안 돼요.<br />
<br />[i-hae-ga an dwae-yo.]<br />
<br />= Nem érthető.<br />
<br />= Nem tudom felfogni.<br />
<br />
'''További példák a 되다-ra''' <br />
<br />
És még néhány használat a 되다-ra. <br />
<br />Eredetileg a 되다 jelentése „meg van téve”, de még jelentheti azt is, hogy:<br />
<br />
- kezelhető<br />
<br />- elérhető<br />
<br />- elmondható<br />
<br />- megtehető<br />
<br />- megcsinálható<br />
<br />- befejezhető <br />
<br />stb<br />
<br />
Pl)<br />
<br />
여기 김밥 돼요?<br />
<br />[yeo-gi gim-bap dwae-yo?]<br />
<br />= Itt lehet kimbapot kapni?<br />
<br />
영어가 안 돼서 걱정이에요.<br />
<br />[yeong-eo-ga an dwae-seo geok-jeong-i-e-yo.]<br />
<br />= Aggódom, mert nem tudok angolul.<br />
<br />
오늘 안에 돼요?<br />
<br />[o-neul a-ne dwae-yo?]<br />
<br />= Be tudod ma fejezni? (Lehetséges még ma?)<br />
<br />
'''Vajon milyen gyakran fejez ki lehetségességet a passzív alak?'''<br />
<br />
Az 1. és 2. részből láthattuk, hogyan képezzük a passzív alakot. Először is tudnod kell, hogyan képezd az alakot (ezt sok gyakorlással lehet elérni), aztán tudnod kell kikövetkeztetni a szövegkörnyezetből, hogy „sima” passzívról, vagy pedig a „lehetségesség/képesség” egyfajta kifejeződéséről van-e szó.<br />
Gyakran előfordul, hogy az angolul passzív mondat koreaiban aktívként van fordítva, ez azért lehetséges, mert ha az angol mondatból hiányzik az alany, akkor többnyire passzívot használnak, míg egy koreai mondatból alapesetben is gyakran hiányzik az alany. [Ahogy a magyar mondatokból is, ezért nekünk nem furcsa annyira a koreai szerkezet.] <br />
Például, ha azt mondod, hogy „Ez Koreában készült.”, akkor az angolok ezt passzívval fejezi ki, mert nem tudható, ki az alany, ezért angolul így lesz: “it was made in Korea”. A koreai nyelvben azonban simán kifejezhető pusztán az alany elhagyásával aktív mondattal is [ahogy a magyarban is], például így 한국에서 만든 거예요. vagy 한국에서 만들었어요. Látható, hogy mindkettő aktív értelmű és senki nem problémázik az alanyon, mert érthető, hogy „valaki” által készített koreai termékről van szó.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_21._leckeTTMIK 6. szint 21. lecke2013-10-15T10:30:56Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében a passzív szerkezeteket fogjuk megvizsgálni. '''Mi is a passzív szerkezet?''' A passzív szerkezet használatakor a mondandónk középpontjában a cs..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében a passzív szerkezeteket fogjuk megvizsgálni. <br />
<br />
'''Mi is a passzív szerkezet?''' <br />
<br />
A passzív szerkezet használatakor a mondandónk középpontjában a cselekvés áll és nem az alany. Például ha valamit megcsinálsz (aktív), akkor az a valami „meg van csinálva” általad (passzív). Ha ajánlasz egy könyvet valakinek (aktív), akkor a könyv „ajánlva van” általad (passzív). Ez a passzív szerkezet, amelynek az ellenkezője az aktív szerkezet.<br />
<br />
'''Hogyan képezzünk passzívot a koreai nyelvben?''' <br />
<br />
A magyar nyelvben erre több lehetőség is van, a koreai nyelvben az igékhez egy sajátos szuffixum járul, amelyhez aztán a többi végződés kapcsolódhat.<br />
<br />
'''Passzív szuffixumok a koreai nyelvben:'''<br />
<br />
Igető + -이/히/리/기 <br />
<br />Igető + -아/어/여지다 <br />
<br />
A passzív a koreaiban és a magyarban igen eltérő, de abban hasonlítanak, hogy pusztán ezekkel a képzőkkel máris passzív igéket kapunk és nem kell külön szerkezetet használni ennek kifejezésére. <br />
<br />
'''Jelentése'''<br />
<br />
A magyar nyelvben elkerüljük a passzív használatát, a koreaiban azonban gyakori jelenség, ugyanis nem pusztán a szenvedő szemlélet kifejezésére alkalmas, hanem kifejezheti valaminek a lehetségességét, hogy képes valamire, meg tud tenni valamit, ennek ellenére ezt passzív szerkezetnek nevezik. Ebben az első részben most megnézzük, mit is jelent mindez. <br />
<br />
'''Különbség az -아/어/여지다 és az -이/히/리/기 között.'''<br />
<br />
Nincs pontos szabály arra, hogy melyik igét követheti az -아/어/여지다 és melyeket az -이/히/리/기 szuffixum. Az anyanyelvi beszélők többnyire csak megjegyezték ennek használatát, mert egyszerűen csak így hallották. <br />
<br />
'''1. ragozási szabály: igető + -아/어/여지다''' <br />
<br />
A 4. szint 28. leckéjében megtanultuk már az -아/어/여지다 képzését, amikor az „-ul, -ül, válik valamilyenné” formát tanultuk, de amennyiben IGÉKKEL (és nem melléknevekkel) használod az -아/어/여지다-t, akkor szenvedő alakot kapsz.<br />
<br />
1. Ragozd az igét jelen időben! <br />
<br />2. Szedd le a végéről az -(아/어/여)요-t! <br />
<br />3. Illeszd hozzá az -(아/어/여)지다-t! <br />
<br />
'''1. példa''' <br />
<br />
자르다 [ ja-reu-da] = vág, levág <br />
<br />Mivel a 자르다 rendhagyó ragozású a “르” miatt, ezért a jelen idejű ragozása 잘라요 lesz. Leszeded a –요-t a végéről és hozzáilleszted a –지다-t és megkapod a 잘라지다 igét. <br />
<br />자르다 (levág, vág) → 잘라지다 (le van vágva) <br />
<br />
'''2. példa''' <br />
<br />
풀다 [pul-da] = megold, kiold <br />
<br />풀다 → 풀(어요) → 풀어지다 (kioldódik)<br />
<br />
'''3. példa''' <br />
<br />
주다 [ ju-eo-ji-da] = ad <br />
<br />주다 → 주(어요) → 주어지다 (adva van)<br />
<br />
'''2. ragozási szabály: igető + -이/히/리/기'''<br />
<br />
Nincs pontos szabály arra, hogy mely igéket mely szuffixumok követik az 이, 히, 리 és 기 közül, de az általános irányvonalak a következők: <br />
<br />
'''(1) 이'''<br />
<br />
Ha a szótári alak végződése <br />
<br />-ㅎ다, <br />
<br />akkor többnyire 이 járul az igetőhöz és lesz belőle <br />
<br />-ㅎ이다 <br />
<br />Pl) <br />
<br />놓다 (tesz, letesz) → 놓이다 (letétetik) <br />
<br />쌓다 (gyűjteni) → 쌓이다 (gyűjtetik) <br />
<br />
'''(2) 히''' <br />
<br />
Ha a szótári alak végződése <br />
<br />-ㄱ다, -ㄷ다 vagy ㅂ다, <br />
<br />akkor többnyire 히 járul az igetőhöz és lesz belőle<br />
<br />-ㄱ히다, ㄷ히다 vagy ㅂ히다.<br />
<br />Pl) <br />
<br />먹다 (eszik) → 먹히다 (etet) <br />
<br />닫다 (becsuk) → 닫히다 (becsukódik, be van csukva) <br />
<br />잡다 (elkap, megfog) → 잡히다 (elkapják, megfogják) <br />
<br />
'''(3) 리''' <br />
<br />
Ha a szótári alak végződése <br />
<br />-ㄹ다, <br />
<br />akkor többnyire –리 járul az igetőhöz és lesz belőle<br />
<br />-ㄹ리다. <br />
<br />Pl) <br />
<br />밀다 (tol, lök) → 밀리다 (nyomódik, torlódik) <br />
<br />
'''(4) 기''' <br />
<br />
Ha a szótári alak végződése <br />
<br />-ㄴ다, ㅁ다, ㅅ다 vagy ㅊ다 <br />
<br />akkor többnyire –기 járul az igetőhöz és lesz belőle<br />
<br />-ㄴ기다, -ㅁ기다, -ㅅ기다 vagy -ㅊ기다 <br />
<br />Pl) <br />
<br />안다 (ölel) → 안기다 (megölelik) <br />
<br />담다 (tesz vmit kosárba, üvegbe, zacskóba) → 담기다 (bele van téve kosárba, üvegbe, zacskóba) <br />
<br />씻다 (mos, mosakodik) → 씻기다 (megmossák)<br />
<br />쫓다 (üldöz) → 쫓기다 (üldöztetik, üldözik) <br />
<br />
'''-이/히/리/기 + -아/어/여지다 (duplán passzív alak)'''<br />
<br />
Olykor a két alak EGYÜTT fordul elő néhány igén. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />놓다 → 놓이다 → 놓여지다 <br />
<br />안다 → 안기다 → 안겨지다 <br />
<br />
Erre sincs világos, körülírható szabály, de különösen akkor használatos, ha nyomatékosítani, nyilvánvalóbbá szeretnénk tenni a mondandónkat. Néhány nyelvész szerint ezeknek használata helytelen, ennek ellenére elég széles körben használatosak.<br />
'''<br />
A 하다-igék passzív alakja''' <br />
<br />
A 하다 igék valójában egy főnév és a 하다 ige kombinációi, ilyen például az 이용하다 (használ), 연구하다 (kutat) stb. Általában ezeket a 하다-igéket egyszerűen úgy tesszük szenvedőbe, hogy a 하다 részt 되다-ra cseréljük. <br />
<br />
이용하다 → 이용되다 (használt, használatos) <br />
<br />연구하다 → 연구되다 (kutatva van vki által) <br />
<br />
A duplán passzív a 하다/되다 esetében is gyakori. <br />
<br />
이용되다 = 이용되어지다<br />
<br />연구되다 = 연구되어지다 <br />
<br />
Ez volt a passzív szerkezet 1. része, a 2. részben azt tanulhatjátok meg, hogyan fejezhet ki a passzív lehetségességet és képességet.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_20._leckeTTMIK 6. szint 20. lecke2013-10-15T08:47:16Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy m..."</p>
<hr />
<div>Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy megtanuljuk, hogyan gyakoroljátok a koreai mondatszerkesztést, hogy egyre könnyebben menjen. Ebben a leckében HÁROM kulcsmondattal indítunk, és egyes mondatrészeket cserélgetve a végére megtanulhatod az eredeti mondatokat. Szeretnénk, ha képessé válnál olyan rugalmas mondatszerkesztésre, amennyire csak lehet.<br />
<br />
<br />
'''1. kulcsmondat'''<br />
<br />
쇼핑도 할 겸, 친구도 만날 겸, 홍대에 갈 수도 있어요.<br />
<br />
[syo-ping-do hal gyeom, chin-gu-do man-nal gyeom, hong-dae-e gal su-do i-sseo-yo.]<br />
<br />
= Lehet, hogy elmegyek Hongdae-be, hogy vásároljak is és egyben találkozzak a barátaimmal is.<br />
<br />
<br />
'''2. kulcsmondat'''<br />
<br />
내일 다시 오거나 아니면 다른 사람에게 부탁할게요.<br />
<br />
[nae-il da-si o-geo-na, a-ni-myeon da-reun sa-ra-me-ge bu-ta-kal-ge-yo.]<br />
<br />
= Vagy újra jövök holnap, vagy mást kérek meg.<br />
<br />
<br />
'''3. kulcsmondat'''<br />
<br />
그러니까, 누구하고 같이 갈 거라고요?<br />
<br />
[geu-reo-ni-kka, nu-gu-ha-go ga-chi gal geo-ra-go-yo?]<br />
<br />
= Szóval, azt kérded, kivel fogsz menni? <br />
<br />
-------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 1. kulcsmondattal<br />
'''<br />
-----------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''0. Eredeti mondat:'''<br />
<br />
쇼핑도 할 겸, 친구도 만날 겸, 홍대에 갈 수도 있어요.<br />
<br />
= Lehet, hogy elmegyek Hongdae-be, hogy vásároljak is és egyben találkozzak a barátaimmal is.<br />
<br />
<br />
1.<br />
<br />
친구도 만날 겸 = találkozni is a barátokkal<br />
<br />
공부도 할 겸 = egyben tanulni is<br />
<br />
인사도 할 겸 = üdvözölni is<br />
<br />
가격도 알아볼 겸 = egyben megtudni az árát is<br />
<br />
<br />
2.<br />
<br />
홍대에 갈 수도 있어요. = Lehet, hogy Hongdae-ba megyek.<br />
<br />
친구를 만날 수도 있어요. = Lehet, hogy találkozom a barátaimmal.<br />
<br />
제 친구가 알 수도 있어요. = Talán a barátom is tudja.<br />
<br />
다시 올 수도 있어요. = Lehet, hogy újra eljöhet.<br />
<br />
<br />
-------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 2. kulcsmondattal'''<br />
<br />
------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''0. Original Sentence:'''<br />
<br />
내일 다시 오거나, 아니면 다른 사람에게 부탁할게요.<br />
<br />
= Vagy újra jövök holnap, vagy mást kérek meg.<br />
<br />
<br />
1.<br />
<br />
내일 다시 오거나 = vagy újra jövök, vagy…<br />
<br />
친구를 만나거나 = vagy találkozom a barátommal, vagy…<br />
<br />
친구한테 물어보거나 = vagy megkérdezem a barátomat, vagy…<br />
<br />
여기에서 기다리거나 = vagy itt vár, vagy…<br />
<br />
2.<br />
<br />
아니면 다른 사람에게 부탁할게요. = vagy mást kérek meg.<br />
<br />
아니면 나중에 다시 할게요. = vagy máskor teszem meg.<br />
<br />
아니면 그냥 제가 할게요. = vagy akkor én teszem meg és kész.<br />
<br />
아니면 여기에 있을 수도 있어요. = vagy akkor talán itt van.<br />
<br />
-------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 3. kulcsmondattal'''<br />
<br />
-------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''0. Eredeti mondat:'''<br />
<br />
그러니까, 누구하고 같이 갈 거라고요?<br />
<br />
= Szóval, azt kérded, kivel fogsz menni? <br />
<br />
<br />
1.<br />
<br />
그러니까, 누구하고 갈 거예요? = Szóval, kivel fogsz menni?<br />
<br />
그러니까 이거 뭐예요? = Úgy értem, ez mi?<br />
<br />
그러니까 혼자 왔다고요? = Úgy érted, egyedül jöttél?<br />
<br />
그러니까 제가 안 했어요. = Azt akarom mondani, hogy nem csináltam meg.<br />
<br />
<br />
2.<br />
<br />
누구하고 같이 갈 거라고요? = Azt kérded, kivel fogsz menni?<br />
<br />
언제 할 거라고요? = Azt kérded, mikor csinálod meg?<br />
<br />
이게 뭐라고요? = Azt kérded, mi ez?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_19._leckeTTMIK 6. szint 19. lecke2013-10-08T09:09:11Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A 4. szint 28. lecójában ismerkedtünk meg az -아/어/여지다 szerkezettel és használatával, jelentése: „vmilyenné válik”. '''Példák:''' 예쁘다 = szép..."</p>
<hr />
<div>A 4. szint 28. lecójában ismerkedtünk meg az -아/어/여지다 szerkezettel és használatával, jelentése: „vmilyenné válik”. <br />
<br />
'''Példák:''' <br />
<br />
예쁘다 = szép <br />
<br />예뻐지다 = megszépül <br />
<br />조용하다 = csöndes, halk <br />
<br />조용해지다 = elhalkul <br />
<br />
De néhány melléknév (vagy melléknév-ige), melyet az -아/어/여지다 alakkal használnak különálló igeként is értelmezhetünk és a jelentése is kicsit eltérő lehet. <br />
<br />
#1 <br />
<br />달라지다 [dal-la-ji-da] <br />
<br />다르다 [da-reu-da] = más, eltérő <br />
<br />다르 → 달라 + -아지다 = 달라지다 = változik <br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br />
<br />여기 많이 달라졌어요. <br />
<br />[yeo-gi ma-ni dal-la-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= Ez a hely sokat változott. <br />
<br /><br />뭔가 달라진 것 같아요.<br />
<br />[mwon-ga dal-la-jin geot ga-ta-yo.] <br />
<br />= Valami, úgy érzem, megváltozott. <br />
<br />
#2 <br />
<br />좋아지다 [ jo-a-ji-da] <br />
<br />좋다 [jo-ta] = jó, szeretnivaló <br />
<br />좋 → 좋 + -아지다 = 좋아지다 = megjavul, feljavul, fejlődik, megszeret <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
<br />이 가수가 좋아졌어요. <br />
<br />[i ga-su-ga jo-a-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= Megszerettem ezt az énekest. <br />
<br /><br />노래 실력이 좋아졌어요. <br />
<br />[no-rae sil-lyeo-gi jo-a-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= Az énekhangom fejlődött.<br />
<br />
#3 <br />
<br />많아지다 [ma-na-ji-da] <br />
<br />많다 [man-ta] = sok <br />
<br />많 → 많 + -아지다 = 많아지다 = növekszik, sokasodik <br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br />
한국으로 여행 오는 사람들이 많아졌어요. <br />
<br />[han-gu-geu-ro yeo-haeng o-neun sa-ram-deu-ri ma-na-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= A Koreába utazók száma megnövekedett. <br />
<br /><br />학생이 많아졌어요. <br />
<br />[hak-saeng-i ma-na-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= A diákok száma megnőtt. <br />
<br />
#4 <br />
<br />없어지다 [eop-seo-ji-da] <br />
<br />없다 [eop-da] = nincs <br />
<br />없 → 없 + -어지다 = 없어지다 = eltűnik <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
제 핸드폰이 없어졌어요. <br />
<br />[je haen-deu-po-ni eop-seo-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= Eltűnt a mobilom. <br />
<br /><br />아까 여기 있었는데 없어졌어요. <br />
<br />[a-kka yeo-gi i-sseot-neun-de eop-seo-jyeo-sseo-yo.] <br />
<br />= Az előbb még itt volt, de eltűnt.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_18._leckeTTMIK 6. szint 18. lecke2013-10-03T08:59:44Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Isten hozott egy újabb Talk to Me in Korean leckénél. Olykor egy egészen egyszerű magyar kötőszócska is meglehetősen bonyolult a koreai nyelvben és fordítva. A mai ..."</p>
<hr />
<div>Isten hozott egy újabb Talk to Me in Korean leckénél. Olykor egy egészen egyszerű magyar kötőszócska is meglehetősen bonyolult a koreai nyelvben és fordítva. A mai témánk is ilyen lesz, a „vagy” kötőszó használatát fogjuk megtanulni koreaiul. A „vagy” kötőszó használható névszók, határozószók, melléknevek és igék között, de akár mondatok között is. A magyar nyelvben ezekre az esetekre nincs külön-külön kötőszó, a „vagy” használatos (esetleg ennek valami kifinomultabb változata, pl. „esetleg”), de a koreai nyelvben, attól függően milyen mondatrészeket kötsz össze, más és más kötőszó használatos. <br />
<br />
'''Főnév + VAGY + főnév''' <br />
<br />
Általában főnevek között az '''-(이)나''' használatos.<br />
<br />
Pl) <br />
<br />
공원이나 영화관 <br />
<br />[gong-won-i-na yeong-hwa-gwan]<br />
<br />= park vagy mozi<br />
<br />
학생이나 선생님<br />
<br />[hak-saeng-i-na seon-saeng-nim]<br />
<br />= diák vagy tanár<br />
<br />
여기나 저기<br />
<br />[yeo-gi-na jeo-gi]<br />
<br />= itt vagy ott<br />
<br />
Használhatod az '''아니면''' kötőszót is, amely szó szerint azt jelenti „(vagy) ha nem, akkor…” <br />
<br />
Pl)<br />
<br />
- 공원 아니면 영화관<br />
<br />- 학생 아니면 선생님<br />
<br />- 여기 아니면 저기<br />
<br />
'''Ige + VAGY + IGE'''<br />
<br />
Az igék és az állítmányi pozícióban álló melléknevek (ige-melléknevek) ugyanolyan módon kapcsolódnak össze, de az ige/melléknévtőhöz a –거나 kötőszót kell kapcsolni.<br />
<br />
Pl)<br />
<br />
먹거나 <br />
<br />[meok-geo-na]<br />
<br />= enni vagy…<br />
<br />
전화하거나 <br />
<br />[jeon-hwa-ha-geo-na]<br />
<br />= telefonálni vagy…<br />
<br />
집에 가거나<br />
<br />[ji-be ga-geo-na]<br />
<br />= hazamenni vagy...<br />
<br />
Az igeidőt (jelen, múlt, jövő) csak az utolsó igén/melléknéven kell jelölni, mely megmutatja a mondat igeidejét.<br />
<br />
Pl)<br />
<br />
집에 가거나 친구를 만날 거예요.<br />
<br />[ji-be ga-geo-na chin-gu-reul man-nal geo-ye-yo.]<br />
<br />= (Vagy) hazamegyek, vagy találkozni fogok a barátommal.<br />
<br />
Olykor a beszélők minden igéhez hozzáadják a -거나 kötőszót (pl.: 집에 가거나, 친구를 만나거나) és ilyenkor a mondat végén a 하다 igét kell használni.<br />
<br />
Pl)<br />
<br />
집에 가거나 친구를 만나거나 할 거예요.<br />
<br />Általában a –거나 használatakor az 아니면 is beszúrható a két tevékenység közé.<br />
<br />
Pl)<br />
<br />
집에 가거나 아니면 친구를 만날 거예요. <br />
<br />** Van még más lehetőség a vagylagosság kifejezésére, ilyen a “-든지” és “-든가”, de erről majd a későbbi leckékben tanulunk.<br />
<br />
'''Mondat + VAGY + mondat'''<br />
<br />
Az előzőekben arra láttunk példákat, hogyan használjuk a „vagy” kötőszót főnevek és igék/melléknevek között, ez volt az -(이)나 és a -거나. Azonban ha két mondat közé szeretnéd betenni a választó kötőszót, akkor csak az 아니면-t kell használnod. Az 아니면 két részből áll, az “아니다 (= tagadószó) + -(으)면 (= ha)”. Az 아니면 így szó szerint azt jelenti, hogy „ha nem” vagy „ha nem, akkor”<br />
<br />
Pl)<br />
<br />
집에 갈 거예요? 아니면 친구를 만날 거예요?<br />
<br />[ji-be gal geo-ye-yo? a-ni-myeon chin-gu-reul man-nal geo-ye-yo?]<br />
<br />= Hazamész? Vagy találkozol a barátoddal?<br />
<br />
이거 살 거예요? 아니면 다른 거 살 거예요?<br />
<br />[i-geo sal geo-ye-yo? a-ni-myeon da-reun geo sal geo-ye-yo?]<br />
<br />= Megveszed ezt? Vagy mást veszel meg?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_17._leckeTTMIK 6. szint 17. lecke2013-09-25T11:31:51Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében egy gyakran használatos végződéssel fogunk foglalkozni, a -거든(요)-val, melynek árnyaló jelentése van, és amennyiben helyesen, megfelelően haszn..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében egy gyakran használatos végződéssel fogunk foglalkozni, a -거든(요)-val, melynek árnyaló jelentése van, és amennyiben helyesen, megfelelően használjuk, sokkal természetesebbé, koreaisabbá tehetjük mondandónkat. <br />
<br />
'''A -거든(요) használata''' <br />
<br />
1. A -거든(요)-val kifejezhető ok vagy valamilyen magyarázat, amely háttérül szolgálhat valamilyen információhoz. A -거든(요) formát használhatjuk külön mondatban is az okot kifejező tagmondattól, míg a korábban okságra használt kötőszók többnyire egy mondatban vannak az okozattal, így az -아/어/여서, -(으)니까, és -기 때문에. A -거든(요) azonban jellemzően külön mondatban áll, egy gondolat lezárásaként. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />저도 모르겠어요. 저 방금 왔거든요. <br />
<br />[jo-do mo-reu-ge-sseo-yo. jeo bang-geum wat-geo-deun-yo.] <br />
<br />= Én sem tudom. (Mert) Én is csak most jöttem. <br />
<br />
내일은 안 바빠요. 오늘 일을 다 끝냈거든요. <br />
<br />[nae-i-reun an ba-ppa-yo. o-neul i-reul da kkeut-naet-geo-deun-yo.] <br />
<br />= Ma nem vagyok elfoglalt. (Mert) Mindent elvégeztem ma. <br />
<br />
2. A -거든(요) akkor is használható, ha érzékeltetni szeretnéd, hogy a mondandódnak van folytatása. Ha valamit megemlítesz és a végére a -거든(요)-t teszed, akkor a beszélgetőpartnered tudni fogja, hogy hamarosan visszatérsz majd az említett dologra a következő mondatban. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />제가 지금 돈이 없거든요. 만원만 빌려 주세요.<br />
<br />[je-ga ji-geum do-ni eop-geo-deun-yo. ma-nwon-man bil-lyeo ju-se-yo.] <br />
<br />= Most nincs pénzem…Légyszi, adj 10 000 wont kölcsönbe! <br />
<br />
지난 주에 제주도에 갔거든요. 그런데 계속 비가 왔어요. <br />
<br />[ji-nan ju-e je-ju-do-e gat-geo-deun-yo. geu-reon-de gye-sok bi-ga wa-sseo-yo.] <br />
<br />= Múlt héten Jejudora mentem. De folyton esett az eső. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 제가 지금 좀 바쁘거든요. <br />
<br />[je-ga ji-geum jom ba-ppeu-geo-deun-yo.] <br />
<br />= Most elég elfoglalt vagyok, szóval… <br />
<br />
2. 아까 효진 씨 만났거든요. 그런데 이상한 말을 했어요. <br />
<br />[a-kka hyo-jin ssi man-nat-geo-deun-yo. geu-reon-de i-sang-han ma-reul hae-sseo-yo.] <br />
<br />= Az előbb találkoztam Hyojinnal. És hát mondott valami furát… <br />
<br />
3. 아직 말할 수 없어요. 비밀이거든요. <br />
<br />[a-jik mal-hal su eop-seo-yo. bi-mi-ri-geo-deun-yo.] <br />
<br />= Nem tudom még elmondani. (Mert) Titok. <br />
<br />
** Általában a –거든요-t akkor használjuk, ha kicsit lágyítani akarunk a mondandónkon, vagy nem akarunk túl direktek lenni, de olykor akkor is használható a -거든요 ha ideges vagy és ki szeretnéd fejezni a mérgedet, amikor megokolsz valamit.<br />
<br />
Pl) <br />
<br />필요 없거든요! <br />
<br />[pi-ryo eop-geo-deun-yo!] <br />
<br />= (Mert) nincs rá szükségem! <br />
<br />
이미 늦었거든요! <br />
<br />[i-mi neu-jeot-geo-deun-yo!] <br />
<br />= (Mert) már túl késő!</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_16._leckeTTMIK 6. szint 16. lecke2013-09-18T08:18:43Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében a -겠- szuffixumról fogunk tanulni, mely Koreában igen gyakran használatos a mindennapi társalgásban, de a nyelvtanulók gyakran nem értik pontosan a..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében a -겠- szuffixumról fogunk tanulni, mely Koreában igen gyakran használatos a mindennapi társalgásban, de a nyelvtanulók gyakran nem értik pontosan a használatát, mert több jelentése és használata is van.<br />
<br />
'''A -겠- jelentései''' <br />
<br />
A -겠-t használhatod, ha valakinek a szándékait tudakolod, ha valamiféle jövőbeli tervet akarsz kifejezni, vagy hogy valami történni fog, de kifejezheted vele a feltevéseidet is, vagy ha lehetőségekről szeretnél beszélni. Szintén gyakori ez a szuffixum a kötött szószerkezeteknél, mint például 처음 뵙겠습니다 (= Örülök, hogy találkoztunk) vagy 잘 먹겠습니다 (= Köszönöm a reggelit/ebédet/vacsorát!).<br />
<br />
1. <br />
'''-시겠어요? / -시겠습니까?'''<br />
<br />= “-na, -ne, -ná, -né?” / „Szeretne…?”<br />
<br />Ez egy igen udvarias koreai végződés, ennek közvetlenebb változata az -(으)ᄅ래<br />
(요)? (lásd 4. szint 2. lecke). A tiszteleti -시- szuffixum elmaradhatatlan ilyenkor, ha a -겠-t is használod. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />어디로 가시겠어요? <br />
<br />[eo-di-ro ga-si-ge-sseo-yo?]<br />
<br />= Hová menne? Hová szeretne eljutni?<br />
<br />Bizalmasabb: 어디로 갈래(요)? <br />
<br />
2. <br />
<br />-겠- <br />
<br />'''(szándék kifejezésére) = …ni fog'''<br />
<br />A formális koreai stílusban jellemzően a -겠- használatos a szándék kifejezésére, bizalmasabb szinten, hasonló jelentéssel az -(으)ᄅ게(요) használatos (lásd 3. szint 6. lecke).<br />
<br />
Pl)<br />
<br />제가 하겠습니다. <br />
<br />[je-ga ha-ge-sseum-ni-da]<br />
<br />= Meg fogom csinálni.<br />
<br /><br />말하지 않겠습니다.<br />
<br />[ma-ra-ji an-ke-sseum-ni-da]<br />
<br />= Nem fogom elmondani. <br />
<br />
3. <br />
<br />-겠-<br />
<br />'''(vélemény, ötlet, feltevés kifejezése) = úgy gondolom, feltételezem, felteszem…'''<br />
<br />Ez a -겠- leginkább használatos funkciója, amit a mindennapi beszédben hallhatunk. A -겠-val kifejezheted a véleményedet, feltevésedet valamiről, vagy ami épp történik, de közben egy kis árnyalatot is adsz hozzá, miszerint óvatos vagy a véleménynyilvánításban, nem akarsz megbántani másokat. <br />
<br />
Pl)<br />
<br />아프겠어요.<br />
<br />[a-peu-ge-sseo-yo.]<br />
<br />= Ez fájhatott. <br />
<br /><br />Pl) <br />
<br />이게 좋겠어요.<br />
<br />[i-ge jo-ke-sseo-yo.]<br />
<br />= Mostmár jó lesz.<br />
<br /><br />Pl)<br />
<br />늦겠어요.<br />
<br />[neut-ge-sseo-yo.]<br />
<br />= El fogsz késni (szerintem). <br />
<br />
'''** Ha a saját feltevésedet szeretnéd közölni vagy mások véleményét szeretnéd megtudakolni egy lehetőségről vagy képességről, akkor használhatod erre a -겠-t.'''<br />
<br /><br />Pl) <br />
<br />혼자서도 되겠어요?<br />
<br />[hon-ja-seo-do doe-ge-sseo-yo?]<br />
<br />= Menni fog egyedül is?<br />
<br /><br />저도 들어가겠네요.<br />
<br />[jeo-do deu-reo-ga-get-ne-yo.]<br />
<br />= Jé, én is beleférek. (a 들어가다 12. jelentése)<br />
<br />
4. <br />
<br />-겠- <br />
<br />'''állandósult szerkezetekben'''<br />
<br />A fenti használatokon kívül a -겠- általában állandósult szerkezeteben is használatos. <br />
<br />
Pl)<br />
<br />알겠습니다.<br />
<br />[al-ge-sseum-ni-da.]<br />
<br />= Értettem.<br />
<br /><br />Pl)<br />
<br />모르겠어요.<br />
<br />[mo-reu-ge-sseo-yo.]<br />
<br />= Nem értettem. Nem egészen világos.<br />
<br /><br />Pl)<br />
<br />힘들어 죽겠어요.<br />
<br />[him-deu-reo juk-ge-sseo-yo.]<br />
<br />= Hullafáradt vagyok.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_15._leckeTTMIK 6. szint 15. lecke2013-09-09T08:10:28Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A koreai nyelvben, ha valamit definiálsz vagy valamiről úgy akarsz beszélni, hogy közben definiálod vagy igyekszel a lényegét összefoglalni, akkor az -(이) 라는 ..."</p>
<hr />
<div>A koreai nyelvben, ha valamit definiálsz vagy valamiről úgy akarsz beszélni, hogy közben definiálod vagy igyekszel a lényegét összefoglalni, akkor az -(이) 라는 것은 szerkezetet használhatod. Ezt sokféle mondatzáró végződés követheti, köztük a -라고 생각해요 (azt gondolom, hogy...), vagy az -인 것 같아요 (szerintem…), stb. <br />
<br />
'''-(이)라는 것은''' <br />
<br />
Az -(이)라는 것은 az -(이)라고 하는 것은 rövid formája és az -(이)라고 하다 szerkezet jelentése “azt mondani, hogy…”, a 것 [geot] jelentése „dolog” vagy „tény”, így együtt pedig az -(이)라고 하는 것 jelentése „a dolog, amit …-nak hívunk” vagy „amit úgy hívunk, hogy…”. <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
부자라는 것은 <br />
<br />[bu-ja-ra-neun geo-seun] <br />
<br />= A “부자” nevű dolog ... <br />
<br />= A gazdag, az…<br />
<br />= Az ún. gazdag, az… <br />
<br />
자유라는 것은 <br />
<br />[ ja-yu-ra-neun geo-seun] <br />
<br />= A “자유” nevű dolog... <br />
<br />= A szabadság, az…<br />
<br />= Az ún. szabadság, az … <br />
<br />
우정이라는 것은 <br />
<br />[u-jeong-i-ra-neun geo-seon] <br />
<br />= Amit úgy hívunk, hogy „barátság”…<br />
<br />= Az ún. barátság, az… <br />
<br />
사람의 마음이라는 것은 <br />
<br />[sa-ra-mui ma-eu-mi-ra-neun geo-seun] <br />
<br />= Az ember lelke, az… <br />
<br />
'''További példák''' <br />
<br />
사랑이라는 것은 <br />
<br />[sa-rang-i-ra-neun geo-seun] <br />
<br />= A szerelem nevű dolog, az… <br />
<br />
삶이라는 것은 <br />
<br />[sal-mi-ra-neun geo-seun] <br />
<br />= Az ún. élet… <br />
<br />
꿈이라는 것은 <br />
<br />[kku-mi-ra-neun geo-seun] <br />
<br />= Az álmom, az… <br />
<br />
'''Az -(이)라는 것은 rövidülése -(이)란-ra''' <br />
<br />
Ha még egyszerűbbé akarod tenni a mondandódat, akkor az -(이)라는 것은 rövidíthatő -(이)란-ra.<br />
<br />
Pl) <br />
<br />사랑이라는 것은 → 사랑이란 <br />
<br />삶이라는 것은 → 삶이란<br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 사랑이란 무엇일까요? <br />
<br />[sa-rang-i-ran mu-eo-sil-kka-yo?] <br />
<br />= Mi az a szerelem? <br />
<br />
2. 사랑이란 쉽지 않아요. <br />
<br />[sa-rang-i-ran swip-ji a-na-yo.] <br />
<br />= Amit szerelemnek hívunk, nem egyszerű dolog. <br />
<br />
3. 자유라는 것은 (자유란), 아무거나 마음대로 하는 것이 아니에요. <br />
<br />[ ja-yu-ra-neun geo-seun, a-mu-geo-na ma-eum-dae-ro ha-neun geo-si a-ni-e-yo.] <br />
<br />= Az ún. szabadság nem azonos azzal, hogy bármit megtehetünk, amit szeretnénk.<br />
<br />
4. 진정한 친구란, 어려울 때 도와 주는 친구예요. <br />
<br />[ jin-jeong-han chin-gu-ran, eo-ryeo-ul ttae do-wa ju-neun chin-gu-ye-yo.] <br />
<br />= Az igazi barát az, aki baj esetén segít.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_14._leckeTTMIK 6. szint 14. lecke2013-08-28T08:11:32Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében az -(으)ᄅ 겸 [-(eu)l gyeom] kifejezéssel és használatával fogunk foglalkozni. Az -(으)ᄅ 겸 akkor használatos, amikor valaminek, vagy valamilyen ..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében az -(으)ᄅ 겸 [-(eu)l gyeom] kifejezéssel és használatával fogunk foglalkozni. Az -(으)ᄅ 겸 akkor használatos, amikor valaminek, vagy valamilyen cselekvésnek több oka is van, vagy valami egyben valami más is . Ez fordítható akár egy perjellel is „/” vagy az „és (egyben)” kifejezéssel, amennyiben főnévvel használjuk, ha pedig igékkel, akkor pedig a „is…(és egyben) is” szerkezettel. <br />
<br />
'''<big>겸</big>''' <br />
<br />
Ha azt szerenéd mondani, hogy „reggeli/ebéd” vagy „énekes/színész”, akkor használhatod a 겸 [gyeom] szócskát. <br />
<br />
'''Példák'''<br />
<br />
1. 아침 겸 점심 <br />
<br />[a-chim gyeom jeom-sim] <br />
<br />= reggeli/ebéd<br />
<br />
2. 가수 겸 배우 <br />
<br />[ga-su gyeom bae-u] <br />
<br />= énekes és színész<br />
<br />
3. 화가 겸 작곡가 <br />
<br />[hwa-ga gyeom jak-gok-ga] <br />
<br />= festő/zeneszerző, festő és egyben zeneszerző<br />
<br />
'''<big>-(으)ᄅ 겸</big>'''<br />
<br />
Ha viszont olyan cselekvésről beszélsz, ami egyben két célra is szolgálhat, úgy az alapszerkezet a következő:<br />
<br />'''-(으)ᄅ 겸 [-(eu)l gyeom]'''. <br />
<br />
Ha csak egyetlen cselekvést sorolsz fel ezzel az -(으)ᄅ 겸 szerkezettel a mondatodban, akkor a szövegkörnyezetből kell kiderülnie a pontos jelentésnek. Mivel az -(으)ᄅ 겸 jelentése többnyire az, hogy „egy időben mindkettő”, ezért igen gyakran jár együtt a -도 („is” jelentésű) raggal az igéhez kapcsolódó főnéven.<br />
<br />
“Verb + -(으)ᄅ 겸”.<br />
<br />
'''Példák'''<br />
<br />
1. 바람 좀 쐴 겸 밖에 나왔어요. <br />
<br />[ba-ram jom ssoel gyeom ba-kke na-wa-sseo-yo.]<br />
<br />= Mivel a szél is fúj egy kicsit, kimentem.<br />
<br />
2. 영어 공부도 할 겸, 영어로 된 소설을 읽고 있어요.<br />
<br />[yeong-eo gong-bu-do hal gyeom, yeong-eo-ro doen so-seo-reul il-go i-sseo-yo.]<br />
<br />= Angolul is tanulok, és egyben angol regényt is olvasok. <br />
<br />
3. 친구 생일 선물도 살 겸, 제 옷도 볼 겸, 백화점에 갈 거예요.<br />
<br />[chin-gu saeng-il seon-mul-do sal gyeom, je ot-do bol gyeom, bae-kwa-jeo-me gal geo-ye-yo.]<br />
<br />= Elmegyek az áruházba, hogy ajándékot is vegyek a barátomnak, és egyben ruhát is nézzek magamnak. <br />
<br />
4. 산책도 할 겸, 사진도 찍을 겸, 남산에 갔어요.<br />
<br />[san-cheok-do hal gyeom, sa-jin-do jji-geul gyeom, nam-sa-ne ga-sseo-yo.]<br />
<br />= Elmentem a Namsanra, hogy hegyet is másszak és egyben képeket is készítsek. <br />
<br />
'''-(으)ᄅ 겸 해서'''<br />
<br />
Olykor az -(으)ᄅ 겸 rövid alakja helyett egy hosszabat használnak, ekkor hozzácsatolják a 해서 szót, így: -(으)ᄅ 겸 해서. A jelentése ugyanaz, mint az -(으)ᄅ 겸-nak, de az -(으)ᄅ 겸 해서-t rendszerint a második célt jelölő ige elé kapcsolják a mondatban. <br />
<br />
'''Pl''')<br />
<br />
산책도 할 겸, 사진도 찍을 겸 = 산책도 할 겸 해서, 사진도 찍을 겸 해서</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_13._leckeTTMIK 6. szint 13. lecke2013-07-29T09:14:06Z<p>Harkai Daniella: </p>
<hr />
<div>A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutatandó szavakhoz nem feltétlenül szükséges a kínai karakterek ismerete (vagyis a 한자 [han-ja]). Noha többségük kínai jeleken alapszik, a jelentésük jelentősen eltérhet a mai modern kínaitól és ezért nem szükséges memorizálni őket. A cél csupán csak az, hogy megértsd, hogyan képződnek a szavak egy közös tőből és így könnyebben meg tudd tanulni őket. A hanják megtanulása tehát nem létszükséglet, de ha kedved van hozzá, tanuld meg őket.<br />
<br />
'''A mai kulcsszó a 과.'''<br />
<br />
A 과 hanja karaktere: “<big>過</big>”, jelentése pedig: “túltesz”, “túlmegy”, “átmegy” vagy “túl sok”. <br />
<br />
과 (túltesz, túl sok) + 식 (eszik) = 과식 過食 [gwa-sik] = túl sokat enni, túlzabálni magát <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 음 (iszik) = 과음 過飮 [gwa-eum] = vedelni <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 속 (gyors) = 과속 過速 [gwa-sok] = száguldás <br />
<br />통 (keresztül) + 과 (átmegy) = 통과 通過 [tong-gwa] = átmegy, sikerül (a vizsga) <br />
<br />간 (látni) + 과 (átmegy) = 간과 看過 [gan-gwa] = túlmegy rajta, nem veszi észre <br />
<br />과 (túl sok) + 민 (agilis, hirtelen) = 과민 過敏 [gwa-min] = túlérzékeny<br />
<br />과 (túl sok) + 로 (munka) = 과로 過勞 [gwa-ro] = túlmunka, túl sokat dolgozott <br />
<br />과 (átmegy) + 거 (megy) = 과거 過去 [gwa-geo] = múlt <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 대 (nagy) = 과대 過大 [gwa-dae] = túlméretezett, óriási <br />
<br />과 (átmegy) + 정 (út, határ) = 과정 過程 [gwa-jeong] = folyamat <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 소비 (fogyasztás) = 과소비 過消費 [gwa-so-bi] = túlköltekezés, túlfogyasztás <br />
<br />과 (túl sok) + 신 (hisz) = 과신 過信 [gwa-sin] = önhittség</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_13._leckeTTMIK 6. szint 13. lecke2013-07-29T09:13:34Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutat..."</p>
<hr />
<div>A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutatandó szavakhoz nem feltétlenül szükséges a kínai karakterek ismerete (vagyis a 한자 [han-ja]). Noha többségük kínai jeleken alapszik, a jelentésük jelentősen eltérhet a mai modern kínaitól és ezért nem szükséges memorizálni őket. A cél csupán csak az, hogy megértsd, hogyan képződnek a szavak egy közös tőből és így könnyebben meg tudd tanulni őket. A hanják megtanulása tehát nem létszükséglet, de ha kedved van hozzá, tanuld meg őket.<br />
<br />
'''A mai kulcsszó a 과.'''<br />
<br />
A 과 hanja karaktere: “<big>過</big>”, jelentése pedig: it means “túltesz”, “túlmegy”, “átmegy” vagy “túl sok”. <br />
<br />
과 (túltesz, túl sok) + 식 (eszik) = 과식 過食 [gwa-sik] = túl sokat enni, túlzabálni magát <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 음 (iszik) = 과음 過飮 [gwa-eum] = vedelni <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 속 (gyors) = 과속 過速 [gwa-sok] = száguldás <br />
<br />통 (keresztül) + 과 (átmegy) = 통과 通過 [tong-gwa] = átmegy, sikerül (a vizsga) <br />
<br />간 (látni) + 과 (átmegy) = 간과 看過 [gan-gwa] = túlmegy rajta, nem veszi észre <br />
<br />과 (túl sok) + 민 (agilis, hirtelen) = 과민 過敏 [gwa-min] = túlérzékeny<br />
<br />과 (túl sok) + 로 (munka) = 과로 過勞 [gwa-ro] = túlmunka, túl sokat dolgozott <br />
<br />과 (átmegy) + 거 (megy) = 과거 過去 [gwa-geo] = múlt <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 대 (nagy) = 과대 過大 [gwa-dae] = túlméretezett, óriási <br />
<br />과 (átmegy) + 정 (út, határ) = 과정 過程 [gwa-jeong] = folyamat <br />
<br />과 (túltesz, túl sok) + 소비 (fogyasztás) = 과소비 過消費 [gwa-so-bi] = túlköltekezés, túlfogyasztás <br />
<br />과 (túl sok) + 신 (hisz) = 과신 過信 [gwa-sin] = önhittség</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_12._leckeTTMIK 6. szint 12. lecke2013-07-22T08:07:07Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Az előző leckében megtanultuk, hogyan fordítható az „úgy értve” kifejezés koreaira különböző módon, most pedig azt nézzük meg, hogyan kérdezzük meg koreai..."</p>
<hr />
<div>Az előző leckében megtanultuk, hogyan fordítható az „úgy értve” kifejezés koreaira különböző módon, most pedig azt nézzük meg, hogyan kérdezzük meg koreaiul, hogy „mit jelentsen ez?”, „mégis mit jelent ez?” vagy „mégis miről beszélsz?”, vagyis amikor nem egészen értjük, mit mond a partnerünk vagy nem akarjuk elhinni, amit hallottunk, és szeretnénk, ha a beszélgetőpartnerünk megismételné a kijelentését. <br />
<br />
'''무슨 말이에요?''' <br />
<br />[mu-seun ma-ri-e-yo?] <br />
<br />= Mit jelentsen ez?<br />
<br />= Mégis mit jelentsen ez? <br />
<br />= Miről beszélsz? <br />
<br />
A 무슨 [mu-seun] jelentése “vmilyen fajta” vagy “(a)melyik”, a 말 [mal] jelentése pedig „szó” vagy „nyelv”. A 무슨 말 [mu-seun mal] tehát azt jelenti „vmilyen szó”, „valamelyik szó” vagy „valamilyen fajta dolog (amit mondtak vagy leírtak). <br />
A 무슨 말이에요? szó szerint azt jelenti, hogy „melyik szó/nyelv?”, de a helyes fordítása: „Mit jelentsen ez?” A 무슨 말이에요? kifejezést használhatod, ha nem akarod elhinni, amit hallottál vagy nem érted tisztán a hallottak jelentését. <br />
<br />
Pl) <br />
<br />A: 카메라 팔 거예요. (El fogom adni a kamerát.) <br />
<br />B: 무슨 말이에요? 카메라도 없잖아요. (Micsoda? De hát még kamerád sincs!)<br />
<br />
'''무슨 소리예요?''' <br />
<br />[mu-seun so-ri-ye-yo?]<br />
<br />A 무슨 소리예요? ugyanazt jelenti, mint a 무슨 말이에요? csak kevésbé formális és kevésbé udvarias, ezért ne használd nálad idősebbekkel vagy olyan személyekkel, akiket feltehetően tisztelned kell. A különbség oka, hogy a 말 jelentése: szó, de a 소리 jelentése „hang”, pusztán az illető „hang”-jára utalni, nem kifejezetten udvarias. A 무슨 소리예요? használa sokkal biztonságosabb, ha tényleg szó szerint valamiféle „hangra” kérdezel rá: „Mi ez a hang?” <br />
<br />
'''무슨 말씀이세요?''' <br />
<br />[mu-seun mal-sseu-mi-se-yo?] <br />
<br />A koreai nyelvben sok módja van annak, hogy udvariasabbá tegyük a mondandónkat, ennek egyik útja, hogy tiszteletbeli szavakat használunk. Ilyen a 말씀 is, ami a 말 tiszteleti változata. <br />
<br />
'''Hogyan kérdezzük meg, ha szó szerint azt szeretnénk kérdezni, hogy „Ez mit jelent?”''' <br />
<br />
Ahogy előző leckében bemutattuk, ha SZÓ SZERINT szeretnél valaminek a jelentésére kérdezni, akkor a '''“무슨 뜻이에요?''' [mu-seun tte-si-e-yo?]” szerkezetet kell használnod.<br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br /><br />1. 네? 그게 무슨 말이에요? <br />
<br />[ne? geu-ge mu-seun ma-ri-e-yo?] <br />
<br />= Mi? Mit jelentsen ez? <br />
<br /><br />2. 그만둘 거라고요? 갑자기 무슨 말이에요? <br />
<br />[geu-man-dul geo-ra-go-yo? gap-ja-gi mu-seun ma-ri-e-yo?] <br />
<br />= Azt mondod, kiléptél? De hát hogy gondolod ezt? <br />
<br /><br />3. 무슨 말이에요? 제가 왜요? <br />
<br />[mu-seun ma-ri-e-yo? je-ga wae-yo?]<br />
<br />= Micsoda??? Miért én? <br />
<br />= Hogy gondolod ezt? Miért épp én?<br />
<br /><br />4. 무슨 말인지 잘 모르겠어요.<br />
<br />[mu-seun ma-rin-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.]<br />
<br />= Nem egészen értem, hogy gondolod ezt.<br />
<br /><br />5. 무슨 말인지 알겠어요. <br />
<br />[mu-seun ma-rin-ji al-ge-sseo-yo.]<br />
<br />= Értem, mit mondasz.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_11._leckeTTMIK 6. szint 11. lecke2013-07-01T08:40:28Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondjuk koreaiul, hogy '''„úgy értve / mármint”'''. Több lehetőség is van, hogy mindezt kifejezzük, ezek közül most négy m..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondjuk koreaiul, hogy '''„úgy értve / mármint”'''. Több lehetőség is van, hogy mindezt kifejezzük, ezek közül most négy módot vizsgálunk meg. <br />
<br />
'''Hogy van koreaiul az, hogy „vmi jelent vmit”?''' <br />
<br />
A legtöbb szótárban azt találhatjuk, hogy “의미하다” mint első jelentést, de a “의미하다” koreaiul elég mesterkélten hangzik, ezért a mindennapi beszédben nem használatos. Ha azt szeretnéd mondani, hogy ABC azt jelenti, hogy XYZ, akkor az koreaiul: '''“ABC + -은/는 + XYZ + -라는 뜻이에요”.''' <br />
<br />
Pl) ABC + -은/는 + XYZ + -라는 뜻이에요. <br />
<br />
A “뜻” [tteut] szó egy főnév, melynek jelentése: jelentés, melyet az –이다 mondatzáró végződéssel 뜻이다 [tteu-si-da]-ként használunk, jelentése pedig: „azt jelenti, hogy…”. Ha a -라는 [-ra-neun]-nel használjuk, amely függő beszédet jelent, akkor a pontos jelentése: -라는 뜻이다 „… nevezetű szó azt jelenti, hogy…”. <br />
<br />
'''Hogy van koreaiul, hogy "úgy értve/szóval..."?'''<br />
<br />
1) '''그러니까''' [geu-reo-ni-kka] – Úgy értem, hogy… / Szóval…<br />
<br />Amennyiben valakinek össze akarod foglalni, amit neked mondott, vagy te mondtál neki, meg akarod erősíteni a hallottak/mondottak lényegét, akkor használjuk a 그러니까-t. Ezt szövegkörnyezetben fordíthatjuk: Úgy érted, hogy… / Úgy értem, hogy… A 그러니까 után tehát összefoglalod, hogy mit hallottál/mondtál, vagy nyomatékosíthatod a lényeget. <br />
<br />
2) '''제 말 뜻은 [je mal tteu-seun] vagy 제 말은 [je ma-reun]''' – Azt akarom mondani, hogy…<br />
<br />Ha szeretnél biztos lenni abban, hogy a beszélgetőpartnered megértette, amit mondani szeretnél, vagy át szeretnéd fogalmazni a mondandódat, hogy még érthetőbb legyen, akkor használjuk a “제 말 뜻은” (szó szerint: Amit mondtam, az azt jelenti, hogy…) vagy “제 말은” (jelentése: amit mondtam…). <br />
<br />
3) '''-(이)라고요 [-(i)-ra-go-yo] vagy -(ㄴ/은/는)다고요 [-(n/eun/neun)-da-go-yo]''' – Azt mondom, hogy…<br />
<br />Amennyiben a 그러니까-t vagy a 제 말 뜻은 szerkezetet használod, akkor a legjobb, ha függő beszédbe teszed a mondandódat (önmagad vagy a másik gondolatait idézed vissza), és a - 라고요 vagy –다고요-t használod. A -라고 és a -다고 tehát mindkettő azt jelzi, hogy idézel valamit, ami már elhangzott. Ezért ha még egyszer visszatérsz a mondandód lényegére azzal, hogy „úgy értem, hogy…”, akkor a mondatzáró végződésed a -라고 vagy a –다고 lesz. A -요 pedig, mint tudod, az udvarias végződés. Az -(이)라고요-t főnevekkel, a –다고요-t pedig igékkel/melléknevekkel használjuk. Amennyiben pedig felszólító módú a mondatod, akkor -(으)라고요-t kell használni. <br />
<br />
4) '''(-(이)라는/-다는) 말이에요 [ma-ri-e-yo]''' – Azt mondom, hogy…<br />
<br />A –라고요-hoz és a –다고요-hoz hasonló a másik gyakran használatos szerkezet az „úgy értem” kifejezésére, ez a -(이)라는/-다는 말이에요. Itt a 말 szó jelentése „szó” vagy „kifejezés” és a -라는 vagy -다는 itt is arra utal, hogy idézzük azt a bizonyos szót, gondolatot, amit más mondott, vagy mi magunk mondtunk korábban. A -라는 főnevekkel használatos, a -다는 pedig igékkel. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />1. 정지훈, 그러니까, “비” 좋아해요? <br />
<br />[jeong-ji-hun, geu-reo-ni-kka, “Bi” jo-a-hae-yo?] <br />
<br />= Jeong Jihunt, akarom mondani, Pi-t, szereted? <br />
<br /><br />2. 그러니까 이거 저 준다고요? <br />
<br />[geu-reo-ni-kka i-geo jeo jun-da-go-yo?] <br />
<br />= Azt akarod mondani, hogy ezt nekem adod? <br />
<br />= Úgy értve, ezt nekem adod? <br />
<br />= Szóval, akkor ezt nekem adod? <br />
<br /><br />3. 그러니까, 벌써 다 했다고요. <br />
<br />[geu-reo-ni-kka, beol-sseo da haet-da-go-yo.] <br />
<br />= Úgy értve, már végeztél? <br />
<br /><br />4. 그러니까 제 말은, 이 일에는 이 사람이 최고라고요. <br />
<br />[geu-reo-ni-kka je ma-reun, i i-re-neun i sa-ra-mi choe-go-ra-go-yo.] <br />
<br />= Úgy érted, erre a munkára ő a legalkalmasabb? <br />
<br /><br />5. 그러니까 혼자 간다는 말이에요? <br />
<br />[geu-reo-ni-kka hon-ja gan-da-neun ma-ri-e-yo?] <br />
<br />= Úgy érted, egyedül mész? <br />
<br />= Szóval, egyedül mész? <br />
<br />
A '''„nem is/akarom mondani”''' használata, amikor korrigálod a mondandódat <br />
<br />Amikor a mondat közepén akarod kijavítani magadat, és azt mondod, „nem is/úgy értem…”, akkor a koreaiak azt mondják: „ 아니” . <br />
<br />
Pl) <br />
<br />Múlt hét szombaton, nem is, vasárnap mentünk. <br />
<br />= 지난 주 토요일에, 아니, 일요일에 갔어요. <br />
<br /><br />Ezt, nem is, inkább ezt kérem!. <br />
<br />= 이거, 아니, 이거 주세요. <br />
'''<br />
Hogyan mondjuk koreaiul, hogy „komolyan mondom”?''' <br />
<br />A „komolyan mondom” mint állandósult szókapcsolat koreaiul leginkább a “진짜예요.” vagy “진심이에요.”</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_10._leckeTTMIK 6. szint 10. lecke2013-06-27T07:57:56Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy m..."</p>
<hr />
<div>Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy megtanuljuk, hogyan gyakoroljátok a koreai mondatszerkesztést, hogy egyre könnyebben menjen. Ebben a leckében HÁROM kulcsmondattal indítunk, és egyes mondatrészeket cserélgetve a végére megtanulhatod az eredeti mondatokat. Szeretnénk, ha képessé válnál olyan rugalmas mondatszerkesztésre, amennyire csak lehet. <br />
<br />
'''1. kulcsmondat''' <br />
<br />우리 어차피 늦을 것 같은데, 다음에 갈까요? <br />
<br />[u-ri eo-cha-pi neu-jeul geot ga-teun-de, da-eu-me gal-kka-yo?] <br />
<br />= Szerintem ha már úgyis elkésünk, ne menjünk inkább máskor? <br />
<br />
'''2. kulcsmondat'''<br />
<br />일하는 중이어서 전화 못 받으니까 나중에 전화할게요. <br />
<br />[i-ra-neun jung-i-eo-seo jeon-hwa mot ba-deu-ni-kka na-jung-e jeon-hwa-hal-ge-yo.] <br />
<br />= Épp munka közben vagyok, ezért nem tudom felvenni a telefont, majd később hívlak.<br />
<br />
'''3. kulcsmondat''' <br />
<br />여기가 제가 제일 자주 가는 카페들 중 한 곳인데, 같이 가 볼래요? <br />
<br />[yeo-gi-ga je-ga je-il ja-ju ga-neun ka-pe-deul jung han go-sin-de, ga-chi ga bol-lae-yo?] <br />
<br />= Ez itt egyike azoknak a kávézóknak, ahová a legsűrűbben járok, elmenjünk ide? <br />
<br />
-------------------------------------------------------------------------------------<br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 1. kulcsmondattal''' <br />
------------------------------------------------------------------------------------- <br />
'''0. Eredeti mondat:''' <br />
<br />우리 어차피 늦을 것 같은데, 다음에 갈까요? <br />
<br />= Szerintem ha már úgyis elkésünk, ne menjünk inkább máskor? <br />
<br />
1. <br />
<br />우리 어차피 늦을 거예요. = Ha már úgyis el fogunk késni.<br />
<br />어차피 늦었어요. = Ha már úgyis elkéstünk.<br />
<br />어차피 이거 지금 못 해요. = Ha már ezt úgysem tehetjük meg.<br />
<br />
2. <br />
<br />다음에 갈까요? = Menjünk máskor?<br />
<br />내일 할까요? = Ma csináljuk?<br />
<br />같이 할까요? = Együtt csináljuk meg?<br />
<br />
-------------------------------------------------------------------------------------<br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 2. kulcsmondattal''' <br />
-------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''0. Eredeti mondat'''<br />
<br />일하는 중이어서 전화 못 받으니까 나중에 전화할게요. <br />
<br />= Épp munka közben vagyok, ezért nem tudom felvenni a telefont, majd később hívlak. <br />
<br />
1. <br />
<br />일하는 중이에요. = Épp munka közben vagyok. <br />
<br />공부하는 중이에요. = Épp tanulás közben vagyok. <br />
<br />책 읽는 중이었어요. = Épp olvasás közben vagyok.<br />
<br />뭐 하는 중이었어요? = Most épp mit csinálsz? <br />
<br />
2. <br />
<br />지금 전화 못 받으니까 나중에 전화할게요. = Most nem tudom felvenni a telefont, ezért inkább később hívlak. <br />
<br />오늘 바쁘니까 내일 만나요. = Ma elfoglalt vagyok, ezért inkább holnap találkozzunk. <br />
<br />밖에 비 오니까 우산 가져가세요. = Odakinn esik, ezért vigyél esernyőt. <br />
<br />이거 무거우니까 같이 들어요. = Ez nehéz, ezért vigyük együtt. <br />
<br />
--------------------------------------------------------------------------------<br />
Kibővítés- és variációgyakorlatok az 3. kulcsmondattal <br />
--------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
'''0. Eredeti mondat:''' <br />
<br />여기가 제가 제일 자주 가는 카페들 중 한 곳인데, 같이 가 볼래요? <br />
<br />= Ez itt egyike azoknak a kávézóknak, ahová a legsűrűbben járok, elmenjünk ide?<br />
<br />
1. <br />
<br />제가 제일 자주 가는 카페들 중 한 곳이에요. = Egyike azoknak a kávézóknak, ahová a leggyakrabban járok. <br />
<br />제가 제일 자주 만나는 친구들 중 한 명이에요. = Egyike azoknak a barátaimnak, akikkel a legtöbbet találkozom. <br />
<br />제가 제일 좋아하는 영화들 중 하나예요. = Egyike a kedvenc filmjeimnek. <br />
<br />
2. <br />
<br />같이 가 볼래요? = Szeretnél elmenni (megnézni)? <br />
<br />내일 만날래요? = Szeretnél találkozni holnap?<br />
<br />친구들 만날 건데, 같이 갈래요? = Találkozni fogok a barátommal, eljössz?<br />
<br />이거 마셔 볼래요? = Meg akarod kóstolni</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_9._leckeTTMIK 6. szint 9. lecke2013-06-13T08:57:19Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében az '''-(으)ㄴ/는 김에''' [-eun/neun gi-me] szerkezettel ismerkedhettek meg, vagyis megtudjátok, hogyan mondjátok azt koreaiul, hogy „ha már ott vag..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében az '''-(으)ㄴ/는 김에''' [-eun/neun gi-me] szerkezettel ismerkedhettek meg, vagyis megtudjátok, hogyan mondjátok azt koreaiul, hogy „ha már ott vagy, addig…”, amíg itt vagyok, addig…” vagy „mialatt megcsinálod azt, addig akár…”.<br />
<br />
A 김 [gim] szó itt szó szerint „lehetőség”-et vagy „vmilyen tevékenység oká”-t jelenti, de önmagában ilyen jelentésben SOHA nem használatos, szinte kizárólag az –(으)ㄴ/는 김에 szerkezetben használatos. <br />
<br />
-(으)ㄴ/는 김에 [-eun/neun gi-me] <br />
<br />
'''= Amíg/miközben/ha már ott vagy <br />
<br />'''= Amíg/miközben/ha már ott vagyok''' <br />
<br />'''= Ha már úgyis megteszed majd, akkor…'''''' <br />
<br />
'''Használat''' <br />
<br />1. Használhatod az -(으)ㄴ/는 김에, ha olyasmiről beszélsz, amit eredetileg nem terveztél, de amíg mást is teszel, ezt is megteszed, mert úgy mégiscsak könnyebb, hatékonyabb vagy csak mert úgy alakult. <br />
<br />pl) Miközben a könyvtárba mentem, megálltam a postánál is. <br />
<br />
2. Akkor is használhatod az -(으)ㄴ/는 김에-t, ha valakit meg szeretnél kérni valamire, ha már úgyis mennie kell valahová, akkor tegyen meg valamit, még ha nem is tervezte eredetileg. <br />
<br />pl) Ha már ott vagy, hoznál nekem is egyet? <br />
<br />
3. És használhatod az -(으)ㄴ/는 김에-t, amikor valakit szeretnél rávenni arra, hogy ha már úgyis valami hasonlót csinál vagy a közelbe megy, nekünk is tegye meg, még ha nem is volt tervbe véve. <br />
<br />
'''Ragozás''' <br />
<br />Az -(으)ㄴ 김에 múlt idejű, a -는 김에 pedig jelen és jövő idejű mondatokban használatos. <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />1. 백화점에 가는 김에 [baek-hwa-jeo-me ga-neun gi-me] <br />
<br />= Miközben az áruházba megyük / Ha már a boltba megyünk<br />
<br />(** A „menés” mint cselekvés (= 가다) még nem történt meg, ezért jelen idejű 가는”.) <br />
<br />+ 영화도 볼 거예요. [yeong-hwa-do bol geo-ye-yo.] <br />
<br />= megnézünk egy filmet is. <br />
<br />+ 서점에도 갈까요? [seo-jeo-me-do gal-kka-yo?] <br />
<br />= bemenjünk a könyvesboltba is? <br />
<br />
2. 서울에 온 김에 [seo-u-re on gi-me] <br />
<br />= Miközben Szöulban jártam, <br />
<br />(** A „jövés” mint cselekvés (= 오다) már megtörtént, ezért múlt idő “온”.) <br />
<br />+ 친구들을 만났어요. [chin-gu-deu-reul man-na-sseo-yo.] <br />
<br />= találkoztam a barátaimmal. <br />
<br />+ 며칠 더 있을 거예요. [myeo-chil deo i-sseul geo-ye-yo.] <br />
<br />= maradtam még pár napot.<br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />1. 도서관에 가는 김에, 제 책도 반납해 주세요. <br />
<br />[do-seo-gwa-ne ga-neun gi-me, je chaek-do ban-na-pae ju-se-yo.] <br />
<br />= Ha már úgyis a könyvtárba mész, légy szíves, vidd vissza a könyveimet is.<br />
<br />
2. 여기 온 김에 커피 마실까요? <br />
<br />[yeo-gi on gi-me keo-pi ma-sil-kka-yo?] <br />
<br />= Ha már itt vagyunk, nem iszunk egy kávét? <br />
<br />
3. 시작한 김에 제가 끝까지 할게요. <br />
<br />[si-ja-kan gi-me je-ga kkeut-kka-ji hal-ge-yo.] <br />
<br />= Ha már elkezdtem, be is fogom fejezni. <br />
<br />
4. 밖에 나간 김에 제 부탁 하나만 들어 주세요. <br />
<br />[ba-kke na-gan gi-me je bu-tak ha-na-man deu-reo ju-se-yo.] <br />
<br />= Ha már kimész, megtennél nekem egy szívességet? <br />
<br />
5. 말이 나온 김에, 우리 피자 먹을까요? <br />
<br />[ma-ri na-on gi-me, u-ri pi-ja meo-geul-kka-yo?] <br />
<br />= Ha már beszéltünk róla, ne együnk egy pizzát?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_8._leckeTTMIK 6. szint 8. lecke2013-06-06T09:25:56Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondják koreaiul, hogy '''„nem vagyok benne biztos, hogy…”'''. Először is emlékezz vissza arra, hogy a koreai szavakat nem lehe..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondják koreaiul, hogy '''„nem vagyok benne biztos, hogy…”'''. Először is emlékezz vissza arra, hogy a koreai szavakat nem lehet mindig pontról pontra lefordítani.<br />
<br />
'''“Biztosan” és “nem biztos” koreaiul''' <br />
<br />A „biztos” vagy „bizonyos” koreaiul 확실하다 [hwak-si-ra-da]. Noha a 확실하지 않다 [hwak-si-ra-ji an-ta] szó szerint azt jelentené, hogy „nem bizonyos”, mégsem ez használatos a mindennapi koreai beszédben. <br />
<br />
'''“Biztos vagy benne?”''' <br />
<br />Ha valakit meg akarsz kérdezni, hogy biztos-e valamiben, akkor a 확실 하다 szó használatos és mondhatod: “확실해요?” [hwak-si-rae-yo?]. Vagy mondhatod azt is, hogy “정말이에요?” [ jeong-ma-ri-e-yo?], ha úgy érted, hogy „Ez most komoly?” vagy „Tényleg?”.<br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „nem vagyok biztos vmiben”?''' <br />
<br />A legtermészetesebb koreai kifejezés erre a “잘 모르겠어요” [ jal mo-reu-ge-sseo-yo]. A 모르다 jelentése: „nem tud” és ha azt mondod “잘 몰라요” , az azt jelenti, hogy „nem jól tudom” vagy „nem ismerem eléggé”. <br />
<br />A -겠- rag egy kis árnyalatot ad a szándékunknak ( a -겠- ragról a későbbiekben, a 6. szinten olvashattok), így ha azt mondod, 모르겠어요, akkor annak jelentése: „nem igazán értem” vagy „úgy tűnik, nem értem”. <br />
<br />A 잘 모르겠어요 ugyanazt jelenti, mint a 모르겠어요, nem igazán lenne szükséged a “잘” szócskára ehelyütt, de a “잘 모르겠어요” egyfajta állandósult szószerkezet, amely a legtöbb koreainak azt jelenti: „nem is tudom pontosan…” vagy „nem vagyok biztos benne”.<br />
<br />
'''Hogyan mondjuk, hogy „nem vagyok biztos vmiben”?'''<br />
<br />“Igen vagy sem?” vagy “…-e vagy sem” szerkezetekkel már megismerkedtünk, ez az -(으/느)ㄴ지 [-(eu/ neu)n-ji] (Nézz vissza az 5. szint 18. lecójára!). <br />
-(으/느)ㄴ지 잘 모르겠어요 = Nem vagyok biztos, hogy…<br />
<br />
Ezzel a szerkezettel kérdőszavakat (mikor/mi/hol/hogy/ki/miért/melyik) is használhatsz. <br />
<br />
'''Jelen idő''' <br />
<br />= -(으/느)ㄴ지 잘 모르겠어요. <br />
<br />Pl) <br />
<br />이거 누구 책인지 잘 모르겠어요. <br />
<br />[i-geo nu-gu chae-gin-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem tudom pontosan, kinek a könyve ez. <br />
<br />
'''Múlt idő''' <br />
<br />= -았/었/였는지 잘 모르겠어요. <br />
<br />Pl) <br />
<br />다 끝났는지 잘 모르겠어요. <br />
<br />[da kkeut-nat-neun-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem vagyok biztos abban, hogy befejeződött.<br />
<br />
'''Jövő idő''' <br />
<br />= -(으)ㄹ지 잘 모르겠어요. <br />
<br />= -(으)ㄹ 건지 잘 모르겠어요. <br />
<br />Pl) <br />
<br />서점이 내일 문을 열지 잘 모르겠어요. <br />
<br />[seo-jeo-mi nae-il mu-neul yeol-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem tudom biztosan, hogy holnap nyitva lesz-e a könyvesbolt. <br />
<br />
És ha szeretnéd hozzátenni, hogy „sem” a végére, akkor használhatod a következő szerkezetet: '''igető+ -(으/느)ㄴ지 + igető + 안 -(으/는)ㄴ지.''' <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />1. 어디로 갈지 잘 모르겠어요. <br />
<br />[eo-di-ro gal-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem tudom pontosan, hová fog menni. <br />
<br />
2. 내일 만날지 안 만날지 잘 모르겠어요. <br />
<br />[nae-il man-nal-ji an man-nal-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem tudom pontosan, hogy holnap találkoznak-e vagy sem. <br />
<br />
3. 여기가 맞는지 잘 모르겠어요. <br />
<br />[yeo-gi-ga mat-neun-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem vagyok biztos abban, hogy ez a megfelelő hely. <br />
<br />
4. 뭘 해야 될지 잘 모르겠어요.<br />
<br />[mwol hae-ya doel-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem tudom pontosan, mit kell majd csinálni. <br />
<br />
5. 이게 무슨 뜻인지 잘 모르겠어요. <br />
<br />[i-ge mu-seun tteu-sin-ji jal mo-reu-ge-sseo-yo.] <br />
<br />= Nem értem pontosan, ez mit jelent.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_7._leckeTTMIK 6. szint 7. lecke2013-06-04T08:48:41Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében az '''<big>어차피</big>''' [eo-cha-pi] módosítószóval foglalkozunk, melyet többféleképp fordíthatunk magyarra, olykor nem is lehet jól lefordíta..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében az '''<big>어차피</big>''' [eo-cha-pi] módosítószóval foglalkozunk, melyet többféleképp fordíthatunk magyarra, olykor nem is lehet jól lefordítani. A legtöbbször a mondat részét képezi ez a szó, de előfordulhat, hogy önmagában áll.<br />
<br />
'''Az 어차피[eo-cha-pi] lehetséges jelentései:'''<br />
<br />
<br />- ha már úgyis….<br />
<br />- mindegy, ha már….<br />
<br />- ha már…, akkor valahogy…<br />
<br />- végül is, végtére<br />
<br />- minden esetben, bármikor<br />
<br />
Az 어차피 alapjelentése “akár ezt választod, akár azt” vagy „mindegy mit választasz” és akkor használható az 어차피, amikor egy elvárható eredményről beszélsz, vagy a szkepticizmusod akarod kimutatni valaki más aggodalmaival vagy elvárásaival kapcsolatban.<br />
<br />
Az 어차피 használatát legegyszerűbb példákon keresztül bemutatni.<br />
<br />
'''Példák'''<br />
<br />
1. 다시 올 거예요.<br />
<br />[da-si ol geo-ye-yo.]<br />
<br />= Újra visszajövök.<br />
<br />= Újra vissza fogok térni.<br />
<br />→ 어차피 다시 올 거예요.<br />
<br />[eo-cha-pi da-si ol geo-ye-yo.]<br />
<br />= Valahogy majd csak újra visszajövök. (Ezért ne aggódj, ha elfelejtek valamit. El tudom majd hozni, ha visszajövök.)<br />
<br />= Valahogy csak visszajönnek megint. (Ezért ne zavard őket a kérdéseiddel, hogy visszajönnek-e)<br />
<br />
2. 제가 할 수 있는 일이 아니에요.<br />
<br />[je-ga hal su it-neun i-ri a-ni-e-yo.]<br />
<br />= Nincs más elvégeznivaló dolgom.<br />
<br />→ 어차피 제가 할 수 있는 일이 아니에요.<br />
<br />[eo-cha-pi je-ga hal su it-neun i-ri a-ni-e-yo.]<br />
<br />= Ha már úgy sincs mit elvégezni.<br />
<br />= Ne idegesíts, már úgy sincs mit tenni.<br />
<br />= Végtére is, már nincs mit csinálni.<br />
<br />
3. 늦었으니까 빨리 와.<br />
<br />[neu-jeo-sseu-ni-kka ppal-li wa.]<br />
<br />= Elkéstél, gyere már gyorsan!<br />
<br />→ 어차피 늦었으니까 천천히 와.<br />
<br />[eo-cha-pi neu-jeo-sseu-ni-kka cheon-cheo-ni wa.]<br />
<br />= Ha már úgyis elkéstél, akár lassan is jöhetsz/nem kell sietned.<br />
<br />= Ha már úgyis elkéstél, mindegy hogy lassan vagy gyorsan jössz-e.<br />
<br />
'''További példák'''<br />
<br />
4. 어차피 해야 되는 거니까, 재미있게 해요.<br />
<br />[eo-cha-pi hae-ya doe-neun geo-ni-kka, jae-mi-it-ge hae-yo.]<br />
<br />= Ha már úgyis meg kell csinálni, legalább élvezzük.<br />
<br />
5. 어차피 저도 지금 거기 가는 중이에요.<br />
<br />[eo-cha-pi jeo-do ji-geum geo-gi ga-neun jung-i-e-yo.]<br />
<br />= Már úgyis úton vagyok.<br />
<br />= Már mindegy, úgyis úton vagyok.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_6._leckeTTMIK 6. szint 6. lecke2013-05-30T09:46:51Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutat..."</p>
<hr />
<div>A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutatandó szavakhoz nem feltétlenül szükséges a kínai karakterek ismerete (vagyis a 한자 [han-ja]). Noha többségük kínai jeleken alapszik, a jelentésük jelentősen eltérhet a mai modern kínaitól és ezért nem szükséges memorizálni őket. A cél csupán csak az, hogy megértsd, hogyan képződnek a szavak egy közös tőből és így könnyebben meg tudd tanulni őket. <br />
<br />
Ebben a leckében a koreai eredetű '''-님''' [-nim] szóval fogunk foglalkozni. <br />
A -님 [-nim] alapvetően hasonló céllal használatos, mint a -씨 [-ssi], mely rag arra szolgál, hogy kimutassuk tiszteletünket beszélgetőpartnerünknek vagy akit épp megemlítünk beszédünkben, de a -님 sokkal udvariasabb és formálisabb, mint a -씨, és ezért igen gyakran használatos a szociális státusz és egyéb titulusok kiegészítőjeként. <br />
A –님 használható a személynév után, amennyiben megszólítjuk az illetőt és udvariasak szeretnénk lenni. Például, ha az ismerősöd neve 현우, és te bizalmasan beszélgetsz vele, akkor elég, ha pusztán a 현우 megszólítást használod. De ha udvariasabb szeretnél lenni, akkor a név után illeszd oda a -씨 szócskát így: 현우 씨. De ha még ennél is udvariasabb szeretnél lenni, akkor a –님-et használd, így: 현우 님. <br />
Olykor az interneten, ahol az emberek nem ismerik még egymás nevét sem, csak ezt a szócskát használják, hogy 님, de ez leginkább csak a fiatalok körében jellemző. <br />
A következőkben néhány gyakran használatos szót ismerhettek meg, amelyben a –님 ragot használják. A szavak többsége KÖTÖTT alak, tehát NEM SZABAD –님 NÉLKÜL használni őket, néhány viszont használható a –님 nélkül is, de ilyenkor változnak az árnyalatok is. <br />
<br />
'''1. 선생님 [seon-saeng-nim] = tanár''' <br />
<br />** Szinte mindig a –님-mel használatos, ha csak annyit mondasz, hogy 선생, az udvariatlanul hangzik. A 선생님 használható akkor is, ha egy tanárt szólítasz meg, vagy egy tanárról beszélsz, aki épp nincs jelen.<br />
<br />
'''2. 장님 [ jang-nim] = vak ember'''<br />
<br />** Néhányan úgy gondolják, hogy helyesebb a 시각장애인 (látásában akadályoztatott személy), de a 장님 szó teljesen általános, viszont SOHA nem használható a –님 nélkül. <br />
<br />
'''3. 의사선생님 [ui-sa-seon-saeng-nim] = doktor''' <br />
<br />** A foglalkozás önmagában az 의사 [ui-sa], de amennyiben egy orvossal beszélsz, akkor nem hívhatod szimplán “의사”-nak, hanem az 의사선생님 szót kell használnod. <br />
<br />
'''4. 교수님 [gyo-su-num] = professzor''' <br />
<br />** A foglalkozás önmagában a 교수 [gyo-su], de ha egy professzorral beszélgetsz, akkor mindenképp használnod kell a - 님 ragot és SZEMÉLYNÉV után a ”교수님”-nek kell állnia vagy csak a “교수님” használatos. <br />
<br />
'''5. 어머님 [eo-meo-nim] = anya''' <br />
<br />** Az anyukádat hívhatod 엄마 [eom-ma]-nak vagy 어머니 [eo-meo-ni]-nak, de ha udvariasabb akarsz lenni, vagy mások édesanyjáról beszélsz, akkor az 어머님 szó használatos. Ugyanakkor nem természetes, ha a saját anyukádról beszélve az 어머님-et használod, ehelyett inkább a 저희 어머니 [ jeo-hui eo-meo-ni], “mi anyánk” használatos. <br />
<br />
'''6. 아버님 [a-beo-nim] = apa''' <br />
<br />** Ugyanaz, mint az 어머님 esetében. Hívhatod az apukádat 아빠 [a-ppa]-nak vagy 아버지 [a-beo-ji]-nak, de ha formálisabb akarsz lenni, akkor az 아버님 [a-beo-nim] használatos. <br />
<br />
'''7. 형님 [hyeong-nim] és 누님 [nu-nim] = báty és nővér''' <br />
<br />** Amikor egy férfi szólít meg egy másik, idősebb férfit, akkor a 형 [hyeong] használatos, de ha nagyon udvarias szeretnél lenni (nem feltétlenül formális), akkor a –님 ragot ragaszd a végére. Ugyanezen célból a 누나 [nu-na] szót, amennyiben fiatalabb férfi megszólít egy idősebb nőt, a 누나-ból 누님 [nu-nim] lesz, 누나님 helyett. <br />
<br />
'''8. 손님 [son-nim] = vendég''' <br />
<br />** A múltban a kínai eredetű koreai szó, a 손 [son] használható volt önmagában is „vendég” jelentésben, de a mai koreai nyelvben a -님 rag ELMARADHATATLAN a szó végéről. Az üzleti élettel kapcsolatos szövegekben a fogyasztókat gyakran nevezik “고객님 [go-gaek-nim]”-nek is. Ha ezt a szót használjuk, akkor a 고객님 szóról ELHAGYHATÓ a –님, amennyiben NEM megszólításról van szó, hanem csak valakiről beszélünk. <br />
<br />
'''Néhány példa foglalkozásnevekkel és titulusokkal'''<br />
<br />9. 사장님 = cégvezető + 님 <br />
<br />10. 과장님 = részlegvezető + 님 <br />
<br />11. 부장님 = osztályvezető (vagy menedzser) + 님 <br />
<br />12. 총장님 = testületi elnök + 님</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_5._leckeTTMIK 6. szint 5. lecke2013-05-23T08:06:36Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „…-ás, -és közben”. A 2. szint 10. leckéjében már megtanultuk a folyamatos jelen időt, a -고 있다 ..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „…-ás, -és közben”. A 2. szint 10. leckéjében már megtanultuk a folyamatos jelen időt, a -고 있다 [-go it-da]-t és most egy ezzel kapcsolatos szerkezetet ismerhettek meg, amelyben a 중 [jung] szót használjuk.<br />
<br />
'''<big>중</big>''' [jung] = közép, középpont, közepes<br />
<br />
A 중 [jung] szót számtalan más szóban, kifejezésben megtalálhatod különböző jelentésben, melyek mind a „közép, középpont, közepes” jelentéshez kapcsolódnak. Ha azt szeretnéd mondani, hogy „épp valamilyen cselekvés, tevékenység közben vagyok”, akkor a 중 szócskát használhatod a következő szerkezetben: “-고 있는 중이다”.<br />
<br />
'''<big>-고 있는 중이다</big>'''<br />
<br />[-go it-neun jung-i-da] <br />
<br />= ige+ -ás, -és + közben<br />
<br />
A folyamatos jelen idő alapszerkezete: -고 있다 [-go it-da], ennek a végére kell csupán a –는 ragot illeszteni és így az ige jelzővé válik a “중” előtt.<br />
<br />
→ -고 있 (folyamatos) + -는 중 (-ás, -és közben)<br />
<br />→ -고 있는 중 + -이다 (van)<br />
<br />→ -고 있는 중이다 (-ás, -és közben)<br />
<br />** Csak az –이다 igét (kopulát) kell ragoznod a mondat végén, ha ki akarod fejezni az időviszonyokat. <br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br />
1. 가고 있는 중이에요.<br />
<br />[ga-go it-neun jung-i-e-yo.]<br />
<br />(Verb: 가다 /ga-da/ to go)<br />
<br />= Épp úton vagyok.<br />
<br />
** Itt mondhatod azt is, hogy 가고 있어요, mely ugyanezt jelenti, de ha a -는 중-ot használod, akkor jobban hangsúlyozod, hogy valamilyen tevékenységnek éppen a kellős közepén vagy.<br />
<br />
2. 뭐 하고 있는 중이었어요?<br />
<br />[mwo ha-go it-neun jung-i-eo-sseo-yo?]<br />
<br />(Ige: 하다 /ha-da/ csinálni)<br />
<br />= Most épp mit csinálsz?<br />
<br />
3. 열쇠를 찾고 있는 중이었어요.<br />
<br />[yeol-soe-reul chat-go it-neun jung-i-eo-sseo-yo.]<br />
v= Épp a kulcsomat kerestem. / Épp a kulcskeresés kellős közepén voltam.<br />
<br />
** A fenti mondatokat minden esetben rövidítheted a következő módon:<br />
<br />-고 있는 중-ról<br />
<br />-는 중-ra<br />
<br />és ugyanazt fogja jelenteni.<br />
<br />
가고 있는 중이에요. → 가는 중이에요.<br />
<br />뭐 하고 있는 중이에요? → 뭐 하는 중이에요?<br />
<br />열쇠를 찾고 있는 중이었어요. → 열쇠를 찾는 중이었어요.<br />
<br />
'''Mini példadialógus'''<br />
<br />
1.<br />
<br />A: 공부해요! 언제 공부할 거예요?<br />
<br />B: 하는 중이에요!<br />
<br />A: Tanulj! Mikor fogsz már tanulni?<br />
<br />B: Épp most tanulok!<br />
<br />
2.<br />
<br />A: 뭐 하는 중이었어요?<br />
<br />B: 아무것도 안 했어요<br />
<br />A: Mit csináltál? (Miben voltál nyakig benne?)<br />
<br />B: Semmit sem csináltam.<br />
<br />
3.<br />
A: 다 샀어요?<br />
B: 아직 고르는 중이에요.<br />
(Ige: 고르다 = választ, kiválaszt)<br />
A: Kész vagy a vásárlással? / Mindent megvettél?<br />
B: Még mindig válogatok.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_4._leckeTTMIK 6. szint 4. lecke2013-05-15T08:50:34Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan kérjünk engedélyt valakitől valamire, vagy hogyan kérdezzük meg, hogy nem bánja-e, ha valamit megteszünk. Alapvetően ezt a szer..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan kérjünk engedélyt valakitől valamire, vagy hogyan kérdezzük meg, hogy nem bánja-e, ha valamit megteszünk.<br />
<br />
Alapvetően ezt a szerkezetet használjuk a koreai nyelvben:<br />
<br />'''-아/어/여도 되다'''<br />
<br />vagy ezt<br />
<br />'''-아/여/여도 괜찮다.'''<br />
<br />(Nézz vissza a 4. szint 8. leckéjére, ha át szeretnéd ismételni az -아/어/여도 되<br />
다 használatát.) Tehát ha azt szeretnéd mondani, hogy „Nem gond, ha …?, akkor <br />
a következő módok lehetségesek a koreai nyelvben.<br />
<br />
1. <br />
<br />'''<big>Igető + -아/어/여도 돼요?</big>'''<br />
<br />Ez a legegyszerűbb szerkezet. A 되다 [doe-da] itt azt jelenti, hogy „lehet”, „lehetséges” és az -아/어/여도 pedig azt jelenti, hogy „noha” vagy „ámde”. Így együtt az -아/어/여도 되다 [-a/eo/-yeo-do doe-da] azt jelenti, hogy „noha…mégis lehetne, hogy…”.<br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br /><br />(1) 여기 앉아도 돼요?<br />
<br />[yeo-gi an-ja-do dwae-yo?]<br />
<br />(Ige: 앉다 /an-da/ ülni)<br />
<br />= Leülhetek ide?<br />
<br /><br />(2) 창문 닫아도 돼요?<br />
<br />[chang-mun da-da-do dwae-yo?]<br />
<br />(Verb: 닫다 /dat-da/ becsuk)<br />
<br />= Nem gond, ha becsukom az ablakot?<br />
<br /><br />(3) 나중에 전화해도 돼요?<br />
<br />[na-jung-e jeon-hwa-hae-do dwae-yo?]<br />
<br />(Verb: 전화하다 /jeon-hwa-ha-da/ telefonál)<br />
<br />= Felhívhatlak később?<br />
<br />
2. <br />
<br />'''<big>Igető + -아/어/여도 괜찮아요?</big>'''<br />
<br />Ez szinte teljesen azonos szerkezetileg az -아/어/여도 되다-val, csak az ige más, ami itt a 괜찮다 [gwaen-chan-ta]. Ez a két szerkezet felcserélhető, de az -아/어/여도 괜찮아요 egy kicsit lágyabb árnyalatú, míg az -아/어/여도 돼요 sokkal inkább közvetlen. Ha az -아/어/여도 괜찮아요-t használod, akkor megadod a lehetőséget a másik személynek, hogy akár vissza is utasítson, tehát azt jelzi, hogy óvatosabb vagy.<br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br /><br />(1) 저 먼저 가도 괜찮아요?<br />
<br />[jeo meon-jeo ga-do gwaen-cha-na-yo?]<br />
<br />(Verb: 가다 /ga-da/ menni)<br />
<br />= Nem gond, ha előbb elmegyek?<br />
<br /><br />(2) 이거 열어 봐도 괜찮아요?<br />
<br />[i-geo yeo-reo bwa-do gwaen-cha-na-yo?]<br />
v(Verb: 열다 /yeol-da/ kinyit)<br />
<br />= Nem gond, ha megpróbálom ezt kinyitni?<br />
<br /><br />(3) 내일 말해 줘도 괜찮아요?<br />
<br />[nae-il ma-rae jwo-do gwaen-cha-na-yo?]<br />
<br />(Verb: 말하다 /ma-ra-da/ mond)<br />
<br />= Nem gond, ha holnap mondom el?<br />
<br />
3. <br />
<br />'''<br /><br />
Igető + -아/어/여도 될까요?'''<br />
<br />Ebben a szerkezetben is a 되다 [doe-da]-t használjuk, de a végződés az -(으)ᄅ까요 alak lesz, amellyel a 3. szint 4. leckéjében ismerkedhettél meg. Amennyiben az -(으)ᄅ까요-t használod, úgy kifejezheted a kíváncsiságodat, hogy vajon a kérésed kedvező fogadtatásra talál-e. Az 될까요? Alak mindenképp lágyabbá és sokkal udvariasabbá teszi a mondandód, mint a sima 돼요?.<br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br /><br />(1) 여기 앉아도 될까요?<br />
<br />[yeo-gi an-ja-do dwael-kka-yo?]<br />
<br />(Verb: 앉다 /an-da/ ül)<br />
<br />= Leülhetek-e ide?<br />
<br /><br />(2) 창문 닫아도 될까요?<br />
<br />[chang-mun da-da-do dwael-kka-yo?]<br />
<br />(Verb: 닫다 /dat-da/ becsuk)<br />
<br />= Becsukhatom-e az ablakot?<br />
<br /><br />(3) 나중에 전화해도 될까요?<br />
<br />[na-jung-e jeon-hwa-hae-do dwael-kka-yo?]<br />
<br />(Verb: 전화하다 /jeon-hwa-ha-da/ to telephone)<br />
<br />= Később felhívhatlak-e?<br />
<br />
4.<br />
<br /><br />'''<big>Igető + -아/어/여 주실래요?</big>'''<br />
<br />A fenti szerkezetek mind arra szolgálnak, hogy TE kérj valamit, hogy megtehess valamit, de ha azt szeretnéd kérni, hogy a MÁSIK SZEMÉLY tegyen meg neked valamit, akkor az -아/어/여 주실래요? [-a/eo/yeo ju-sil-lae-yo?] szerkezetet kell használnod.<br />
<br />A 주다 [ju-da] jelentése „adni”, amit ha más igékkel kombinálunk az -아/어/여 주다 szerkezetben, akkor a jelentése „kérlek, hogy tegyél meg vmit” lesz, amennyiben pedig a -시- [-si-] szuffixumot is beleteszed, akkor még udvariasabb lesz a mondatod.<br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br /><br />(1) 조금 기다려 주실래요?<br />
<br />[jo-geum gi-da-ryeo ju-sil-lae-yo?]<br />
<br />(Verb: 기다리다 /gi-da-ri-da/ várni)<br />
<br />= Lennél olyan kedves és várnál rám egy kicsit?<br />
<br />** Bizalmasabb viszonban ezt is mondhatod: 조금 기다려 줄래?<br />
<br /><br />(2) 한 번 더 설명해 주실래요?<br />
<br />[han beon deo seol-myeong-hae ju-sil-lae-yo?]<br />
<br />(Verb: 설명하다 /seol-myeong-ha-da/ megmagyaráz)<br />
<br />= Lennél olyan kedves és elmagyaráznád még egyszer?<br />
<br />** Bizalmasabb viszonban ezt is mondhatod: 한 번 더 설명해 줄래?<br />
<br />Megtartva a hasonló árnyalatokat, átalakíthatod a mondandódat a következő módon is:<br />
<br /><br />(1) -아/어/여 주실래요? → -아/어/여 줄래요?<br />
<br />(A 줄래요? kevésbé formális, mint a 주실래요? a -시- szuffixum nélkül.)<br />
<br /><br />(2) -아/어/여 주실래요? → -아/어/여 주시겠어요?<br />
<br />(A 주시겠어요? felcserélhető a 주실래요?-val, de egy kicsit udvariasabb és formálisabb.)</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_3._leckeTTMIK 6. szint 3. lecke2013-05-13T12:18:30Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan fejezzük ki koreaiul, hogy „egyike a leg…/az egyik leg…”. A lecke után képes leszel olyan mondatok alkotására, mint „Ő az..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan fejezzük ki koreaiul, hogy „egyike a leg…/az egyik leg…”. A lecke után képes leszel olyan mondatok alkotására, mint „Ő az egyik legjobb barátom.” „Ez egyike Szöul legnépszerűbb helyeinek” stb. De mielőtt belevágnánk, beszélnünk kell arról is, hogy az angol nyelvnek komoly hatása volt a koreaira, így ez a szerkezet is az angolból származik. Kezdetben ezt a szerkezetet igyekeztek elkerülni a koreaiak, mert olyan „fordítottnak” (mesterkéltnek) találták, de ma már nagyon elterjedt. <br />
<br />
'''Az egyik leg… = 가장 ~ 중의 하나''' <br />
<br />
Először is osszuk fel részekre a szerkezetet:<br />
<br />
1. egy(ik) = 하나 [ha-na] <br />
<br />2. -nak a …, -nek a… = ~의 [-ui] <br />
<br />3. “Az” - nem fordítható le koreaira. <br />
<br />4. leg… + melléknév (jelző) + főnév = 가장 + melléknév (jelző) + főnév <br />
<br />** Ha ismételni szeretnéd a 가장 (= leg…) használatát, menj vissza a 4. szint 18. leckéjéhez! <br />
<br />
A koreai nyelvben az -의 [-ui] jelenthet birtoklást, vkihez tartozást, eredetet és jellemzőt is, de alapvetően azt jelenti, hogy –nak a…, -nek a… A szórend megegyezik a magyaréval, A-nak a B-je koreaiul “A의B”. <br />
<br />
A magyarban az „egyik” a szerkezet elején áll , míg a koreaiban a legvégén fog állni a 하나 (= one). <br />
<br />
'''A 하나 helyettesíthető más szóval is.'''<br />
<br />A 하나 a legalapvetőbb formája az „egyik” szónak, de attól függően, mit számlálsz meg, más számlálóegység is használható. Itt van néhány gyakran használt ilyen egység: <br />
<br />Személy = 한 사람 [han sa-ram], 한 명 [han myeong], vagy 한 분 (tiszteletbeli) [han bun] <br />
<br />Hely = 한 곳 [han got], 한 군데 [han gun-de] <br />
<br />Dolog, fajta, típus = 한 가지 [han ga-ji] <br />
<br />* Lapozz vissza a 2. szint 9. leckéjéhez a számlálószók ismétléséhez! <br />
<br />
'''A 가장 használta melléknevekkel vagy igékkel''' <br />
<br />Hogy megérthesd, hogyan használjuk, három leckét kell átnézned: <br />
<br />- 4. szint 18. lecke (hogyan mondjuk, hogy „leg…”, a felsőfok jele “가장” és “제일”) <br />
<br />- 3. szint 13 + 14. lecke (hogy képezzünk jelzőt melléknevekből és igékből) <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br />
가장 + 예쁘다 → 가장 예쁜 <br />
<br />가장 + 좋다 → 가장 좋은<br />
<br />가장 + 괜찮다 → 가장 괜찮은 <br />
<br /><br />1. 가장 예쁜 친구 <br />
<br />[ga-jang ye-ppeun chin-gu] <br />
<br />= a legszebb barát <br />
<br /><br />2. 가장 좋은 책 <br />
<br />[ga-jang jo-eun chaek] <br />
<br />= a legjobb könyv <br />
<br /><br />3. 가장 괜찮은 카페 <br />
<br />[ga-jang gwaen-cha-neun ka-pe] <br />
<br />= a legjobb kávézó <br />
<br />
'''Hogyan használjuk a 중-ot „közt”, „közül” értelemben?''' <br />
<br />A 중 [ jung] szó szerint azt jelenti, hogy „közép” vagy „középpont”, de ha egy főnév után áll az -의 [-ui]-vel, akkor a jelentése „vmi közül”, „(egyike) vmiknek”. <br />
<br />→ Főnév (egyes vagy többes szám) + 중 <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br /><br />1. 가장 예쁜 친구들 중(의) <br />
<br />= 가장 예쁜 친구 중(의) <br />
<br /><br />2. 가장 좋은 방법들 중(의) <br />
<br />= 가장 좋은 방법 중(의)<br />
<br />가장 ~ 중의 하나 <br />
<br /><br />Lássunk néhány példát a teljes szerkezetre! <br />
<br />1. 가장 좋은 방법들 중의 하나 <br />
<br />= 가장 좋은 방법 중의 하나 <br />
<br />= 가장 좋은 방법 중 하나 <br />
<br />= egyike a legjobb módszereknek <br />
<br /><br />2. 가장 빠른 길들 중의 하나 <br />
<br />= 가장 빠른 길 중의 하나 <br />
<br />= 가장 빠른 길 중 하나 <br />
<br />= az egyik leggyorsabb út <br />
<br /><br />3. 가장 자주 만나는 친구들 중의 한 명 <br />
<br />= 가장 자주 만나는 친구 중의 한 명 <br />
<br />= 가장 자주 만나는 친구 중 한 명 <br />
<br />= egyike azon barátaimnak, akikkel a legtöbbet találkozom <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br /><br />1. 여기가 제가 제일 자주 오는 카페 중(의) 하나예요. <br />
<br />[yeo-gi-ga je-ga je-il ja-ju o-eun ka-pe jung(ui) ha-na-ye-yo.] <br />
<br />= Ez itt egyike a leggyakrabban látogatott kávézóimnak. <br />
<br /><br />2. 제가 가장 좋아하는 가수들 중(의) 한 명이에요. <br />
<br />[ je-ga ga-jang jo-a-ha-neun ga-su-deul jung(ui) han myeong-i-e-yo.] <br />
<br />= Ő az egyik legkedvencebb énekesem.<br />
<br />= Ő egyike a legkedvencebb énekeseimnek. <br />
<br /><br />3. 한국에서 가장 인기 있는 영화 중(의) 하나예요. <br />
<br />[han-gu-geo-seo ga-jang in-gi in-neun yeong-hwa jung(ui) ha-na-ye-yo] <br />
<br />= Egyike Korea legnépszerűbb filmjeinek.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_2._leckeTTMIK 6. szint 2. lecke2013-05-09T10:40:15Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondják koreaiul, hogy „Mit gondolsz …?. Az előző leckében megismerkedhettünk az 어때요? [eo-ttae-yo?]-val, ami azt jelenti, ..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondják koreaiul, hogy „Mit gondolsz …?. Az előző leckében megismerkedhettünk az 어때요? [eo-ttae-yo?]-val, ami azt jelenti, hogy „Mit szólsz…? Olykor ez a kifejezés is használható, a „Mit gondolsz?” kifejezésére. <br />
<br />
어때요? <br />
<br />[eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mit szólsz ehhez? <br />
<br />= Mit gondolsz? <br />
<br />
De ha részletezni szeretnéd a mondatodat és azt kérdezni, hogy „Mit gondolsz vmiről?” vagy „Mit gondolsz arról, amit vki csinál?”, akkor másik kifejezésre van szükséged. <br />
Több lehetőség van arra, hogy koreaiul kifejezd azt, hogy „Mit gondolsz…?, de most két olyan kifejezést nézünk meg, amelyek a leggyakoribbak. <br />
<br />
1. 어떻게 생각해요? <br />
<br />[eo-tteo-ke saeng-ga-kae-yo?] <br />
<br />= Mit gondolsz? Hogy gondolod?<br />
<br /><br />2. 어떤 것 같아요? <br />
<br />[eo-tteon geot ga-ta-yo?] <br />
<br />= Szerinted? <br />
<br />
Az alapige a „vhogy lenni”, ami az 어떻다 [eo-tteo-ta], ebből képezhető az 어떻게 [eo-tteo-ke] határozószó. <br />
Az 어떻게 생각해요? szó szerint azt jelenti, hogy „Hogy gondolod?” <br />
Az 어떤 것 같아요? pedig szó szerint azt jelenti, „Hogy néz ki?” vagy „Milyen dologhoz hasonlít?”. <br />
(**Ismétléshez nézd át a 3. szint 9. leckéjét az -(으/느)ㄴ 것 같다-ról) <br />
<br />
'''Mit gondolsz + FŐNÉV?'''<br />
<br />A –ról, ről koreaiuk az -에 대해서 [-e dae-hae-seo]. <br />
<br />Az iskoláról = 학교에 대해서 <br />
<br />Rólam = 저에 대해서 (udvarias szint), 나에 대해서 (bizalmas szint) <br />
<br />Miről? = 뭐에 대해서 <br />
<br />Mit gondolsz _______? <br />
<br />= _______에 대해서 어떻게 생각해요? <br />
<br />= _______ 어떤 것 같아요? <br />
<br />
'''Mit gondolsz arról, hogy … IGE?''' <br />
<br />Általában, ha az -에 대해서”-t szeretnéd használni, az előtte lévő igét a -는 것 [-neun geot] segítségével át kell alakítani főnévvé.<br />
<br />이렇게 하다 = így tenni <br />
<br />→ “이렇게 하는 것”에 대해서 = arról, hogy így teszel <br />
<br />물어보다 = kérdezni <br />
<br />→ “물어보는 것”에 대해서 = a kérdezésről <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br />
1. 이 책에 대해서 어떻게 생각하세요? <br />
<br />[i chae-ge dae-hae-seo eo-tteo-ke saeng-ga-ka-se-yo?] <br />
<br />= Mit gondolsz erről a könyvről? <br />
<br />이 책 어떤 것 같아요? <br />
<br />[i chaek eo-tteon geot ga-ta-yo?] <br />
<br />= Mi a véleményed erről a könyvről? <br />
<br /><br />2. 어릴 때 유학을 가는 것에 대해서 어떻게 생각하세요? <br />
<br />[eo-ril ttae yu-ha-geul ga-neun geo-se dae-hae-seo eo-tteo-ke saeng-ga-ka-se-yo?] <br />
<br />= Mit gondolsz arról, hogy valaki fiatal korában külföldön tanul? <br />
<br />어릴 때 유학 가는 거, 어떤 것 같아요? <br />
<br />[eo-ril ttae yu-hak ga-neun geo, eo-tteon geot ga-ta-yo?] <br />
<br />= Mit gondolsz arról, hogy valaki fiatal korában külföldön tanul?<br />
<br /><br />3. 제 아이디어에 대해서 어떻게 생각하세요? <br />
<br />[ je a-i-di-eo-e dae-hae-seo eo-tteo-ke saeng-ga-ka-se-yo?] <br />
<br />= Mit gondolsz az ötletemről?<br />
<br />제 아이디어 어떤 것 같아요? <br />
<br />[ je a-i-di-eo eo-tteon geot ga-ta-yo?] <br />
<br />= Mit gondolsz az ötletemről?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_6._szint_1._leckeTTMIK 6. szint 1. lecke2013-05-03T09:48:19Z<p>Harkai Daniella: Created page with " Isten hozott a Talk to Me in Korean 6. szintjén. Már hosszú út áll mögöttetek koreai nyelvi tanulmányaitokat illetően és ezen a szinten igyekszünk tovább fejleszt..."</p>
<hr />
<div><br />
Isten hozott a Talk to Me in Korean 6. szintjén. Már hosszú út áll mögöttetek koreai nyelvi tanulmányaitokat illetően és ezen a szinten igyekszünk tovább fejleszteni a nyelvi készségeiteket. <br />
A 6. szinttől kezdve több mondatszerkesztésben fontos struktúrát ismerhettek meg, de lesz néhány új nyelvtani pont is. A nyelvtanos leckékben a koreai nyelvtani pontokkal kezdünk, majd bemutatjuk hogyan működnek, míg a mondatszerkezetes leckékben előbb egy magyar mondatból indulunk ki, és a példamondatból magyarázzuk meg, hogyan is van ez koreaiul. <br />
<br />
Ebben a leckében megnézzük, hogyan mondják koreaiul, hogy „mit szólnál, ha…?”. Ennek több módja van, de a legalapvetőbb és legtöbbet használt kifejezés az “어때요?”.<br />
<br />
'''Mit szólnál…?''' <br />
<br />= Főnév + 어때요? <br />
<br />= Ige + -는 거 어때요? <br />
<br />
Az 어때요? az 어떻다 [eo-tteo-ta] igéből ered, melynek szó szerinti jelentése: „vhogyan van”. Noha ezt jelenti, mégis az 어떻다-t használjuk, ha olyasmit szeretnénk mondani, hogy „Mit szólsz ehhez?”, „Mit szólsz ahhoz?” „Mit szólnál, ha itt ennénk?” stb. <br />
<br />
'''Példák (főnévvel)''' <br />
<br />1. 이거 어때요? <br />
<br />[i-geo eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mit szólnál ehhez? <br />
<br /><br />2. 생일 선물로 카메라 어때요? <br />
<br />[saeng-il seon-mul-lo ka-me-ra eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mit szólnál egy kamerához a szülinapodra? <br />
<br /><br />3. 내일 어때요? <br />
<br />[nae-il eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mit szólnál a holnaphoz?<br />
<br />
'''Példák (igékkel)''' <br />
<br /><br />1. 다시 하는 거 어때요? <br />
<br />[da-si ha-neun geo eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mit szólnál, ha újra megcsinálnánk? <br />
<br /><br />2. 다른 사람한테 물어보는 거 어때요? <br />
<br />[da-reun sa-ra-man-te mu-reo-bo-neun geo eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mi lenne, ha megkérdeznénk másokat? <br />
<br /><br />3. 안으로 들어가는 거 어때요? <br />
<br />[a-neu-reo geu-reo-ga-neun geo eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mit szólnál, ha bemennénk? <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br /><br />1. 이거 싫어요? 이거(는) 어때요? <br />
<br />[i-geo si-reo-yo? i-geo(-neun) eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Nem tetszik? Akkor mit szólnál ehhez? <br />
<br /><br />2. 내일 만나서 이야기하는 거 어때요? <br />
<br />[nae-il man-na-seo- i-ya-gi-ha-neun geo eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mit szólnál, ha holnap találkoznánk és beszélgetnénk.<br />
<br /><br />3. 이렇게 하는 거 어때요? <br />
<br />[i-reo-ke ha-neun geo eo-ttae-yo?] <br />
<br />= Mi lenne, ha így csinálnám? <br />
<br />
'''Szószerkesztés''' <br />
<br /><br />-는 거 + alanyi rag (이/가) → -는 것 + 이 → -는 것이 → -는 게 <br />
<br />-는 거 + témajelölő (은/는) → -는 거 + 는 → - 는 건 <br />
<br />이렇게 하는 거 어때요? [ semleges ] <br />
<br />= Mi lenne, ha így csinálnám? <br />
<br /><br />이렇게 하는 게 어때요? [ + alanyi raggal ] <br />
<br />= Mi lenne, ha így csinálnám?<br />
<br />* A jelentése mindig egyezik a semleges mondattal. <br />
이렇게 하는 건 어때요? [ + témajelölővel ] <br />
<br />= (Ha nem vagy biztos a dologban, akkor ) mit szólnál, ha INKÁBB így csinálnám?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_30._leckeTTMIK 5. szint 30. lecke2013-04-25T08:04:38Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy m..."</p>
<hr />
<div>Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy megtanuljuk, hogyan gyakoroljátok a koreai mondatszerkesztést, hogy egyre könnyebben menjen. Ebben a leckében HÁROM kulcsmondattal indítunk, és egyes mondatrészeket cserélgetve a végére megtanulhatod az eredeti mondatokat. Szeretnénk, ha képessé válnál olyan rugalmas mondatszerkesztésre, amennyire csak lehet.<br />
<br />
'''1. kulcsmondat'''<br />
<br />벌써 10시니까, 오늘 가지 말고 내일 가요. <br />
<br />[beol-sseo yeol-si-ni-kka, o-neul ga-ji mal-go nae-il ga-yo.] <br />
<br />= Már 10 óra van, ezért ne ma menjünk, hanem inkább holnap. <br />
<br /><br />'''2. kulcsmondat''' <br />
<br />제가 이거 도와 주는 대신에, 다음 번에 제가 부탁이 있으면 들어 줘야 돼요. <br />
<br />[ je-ga i-geo do-wa ju-neun dae-si-ne, da-eum beo-ne je-ga bu-ta-gi i-sseu-myeon deu-reo jwo-ya dwae-yo.] <br />
<br />= Most segítek neked, de cserébe ha legközelebb szívességet kérek, akkor viszonoznod kell. <br />
<br /><br />'''3. kulcsmondat''' <br />
<br />지금은 다른 사람이 없으니까 저라도 갈 수 밖에 없어요. <br />
<br />[ ji-geu-meun da-reun sa-ra-mi eop-seu-ni-kka jeo-ra-do gal su ba-kke eop-seo-yo.] <br />
<br />= Most nincs itt más, ezért más nem nagyon mehet, csak én. (bár erre nem én vagyok a legmegfelelőbb személy) <br />
<br />
<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok az 1. kulcsmondattal'''<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
<br />
<br /><br />0. Eredeti mondat: <br />
<br />벌써 10시니까, 오늘 가지 말고 내일 가요. <br />
<br />= Már 10 óra van, ezért ne ma menjünk, hanem inkább holnap. <br />
<br /><br />1. <br />
<br />벌써 1시예요. = Már 1 óra van. <br />
<br />벌써 2시니까 = Mivel már 2 óra van, ezért… <br />
<br />아직 3시예요. = Még csak 3 óra van. <br />
<br />아직 4시니까 = Mivel még csak 4 óra van, ezért… <br />
<br /><br />2. <br />
<br />오늘 가지 말고 내일 가요. = Ne ma menjünk, hanem holnap! <br />
<br />혼자 가지 말고 같이 가요. = Ne egyedül menj, hanem menjünk együtt! <br />
<br />이거 사지 말고 저거 사요. = Ne ezt vedd meg, hanem azt! <br />
<br />오늘 가지 말고 내일 갈까요? = Ne ma menjünk, hanem inkább holnap? <br />
<br />
<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok a 2. kulcsmondattal'''<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
<br />
<br />0. Eredeti mondat: <br />
<br />제가 이거 도와 주는 대신에, 다음 번에 제가 부탁이 있으면 들어 줘야 돼요. <br />
<br />= Most segítek neked, de cserébe ha legközelebb szívességet kérek, akkor viszonoznod kell. <br />
<br />
1. <br />
<br />이거 하는 대신에 = ahelyett, hogy ezt teszed <br />
<br />오늘 영화 보는 대신에 = ahelyett, hogy ma filmet nézel <br />
<br />오늘 안 가는 대신에 = ahelyett, hogy ma nem mész el<br />
<br /><br />2. <br />
<br />다음 번에 제가 부탁이 있으면 = ha legközelebb szívességet kérek <br />
<br />다음 번에 저를 만나면 = ha legközelebb találkozol velem <br />
<br />다음 번에 다시 오면 = ha legközelebb megint eljön<br />
<br /><br />3. <br />
<br />부탁이 있어요. = Szívességet szeretnék kérni. <br />
<br />부탁 하나 들어 주세요. = Kérek, tégy meg nekem egy szívességet! <br />
<br />부탁이 있는데, 들어 줘야 돼요. = Szívességet kérek, de viszonoznom kell majd. <br />
<br />
<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
'''Kibővítés- és variációgyakorlatok a 3. kulcsmondattal'''<br />
---------------------------------------------------------------------------------------- <br />
<br />
0. Eredeti mondat: <br />
<br />지금은 다른 사람이 없으니까 저라도 갈 수 밖에 없어요. <br />
<br />= Most nincs itt más, ezért más nem nagyon mehet, csak én. (bár erre nem én vagyok a legmegfelelőbb személy) <br />
<br /><br />1. <br />
<br />다른 사람이 없어요. = Nincs itt más. <br />
<br />지금은 다른 사람이 없어요. = Most nincs itt más. <br />
<br />지금은 다른 사람이 없으니까 = Mivel most nincs itt más, ezért… <br />
<br />지금은 아무도 없으니까 = Mivel most senki sincs itt, ezért… <br />
<br /><br />2. <br />
<br />갈 수 밖에 없어요. = Nem tehetek mást, megyek. Nincs más választásom, megyek. <br />
<br />저라도 갈 수 밖에 없어요. = Más nem nagyon mehet, csak én. <br />
<br />저라도, 혼자라도 갈 수 밖에 없어요. = Mivel egyedül csak én vagyok, ezért csak én mehetek, nincs más választás.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_29._leckeTTMIK 5. szint 29. lecke2013-04-23T07:04:22Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A most következő Talk to me in Korean leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk, hogy: <br />pl 1) Azt mondta, hogy segíteni fog. <br />pl 2) Azt mondta, izgalmas lesz. <br ..."</p>
<hr />
<div>A most következő Talk to me in Korean leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk, hogy: <br />
<br />pl 1) Azt mondta, hogy segíteni fog. <br />
<br />pl 2) Azt mondta, izgalmas lesz. <br />
<br />pl 3) Azt mondta, hogy 3 éve tanul koreaiul. <br />
<br />
A korábbi leckékben már tanultuk az idézés/függő beszéd számos alakját.<br />
<br />5. szint 10. lecke: főnév + -라고 + ige <br />
<br />5. szint 12. lecke: főnév + -라는 + főnév <br />
<br />5. szint 16. lecke: ige + -(ㄴ/는)다고 + ige, ige + -(ㄴ/는)다는 + főnév [jelen idő] <br />
<br />
Ebben a leckében pedig megnézzük, hogyan használjuk a –라고-t jövő időben és múlt időben. Mint tudjátok már, a jövő idő és a múlt idő képzése igen egyszerű.<br />
<br />
'''Múlt idő + függő beszéd''' <br />
<br />
Igető + -았/었/였 + -다고 (+ 하다/말하다/이야기하다/듣다/stb) <br />
<br />Pl) <br />
<br /><br />하다 → 했다고 <br />
<br />먹다 → 먹었다고 <br />
<br />사다 → 샀다고 <br />
<br />살다 → 살았다고 <br />
<br />보다 → 봤다고 <br />
<br />했다고 말하다 = azt mondja, hogy megtette<br />
<br />봤다고 듣다 = azt hallja, hogy látta <br />
<br />했다고 말했어요. = Azt mondtam, hogy megtette. <br />
<br />봤다고 들었어요. = Azt hallottam, hogy láttad. <br />
<br />
'''Jövő idő + függő beszéd''' <br />
<br />
Igető + -(으)ㄹ 거 + -라고 (+ 하다/말하다/이야기하다/듣다/stb) <br />
<br /><br />Pl) <br />
<br />하다 → 할 거라고 <br />
<br />먹다 → 먹을 거라고 <br />
<br />사다 → 살 거라고 <br />
<br />살다 → 살 거라고 <br />
<br />보다 → 볼 거라고 <br />
<br />할 거라고 말하다 = azt mondja, hogy meg fogja tenni <br />
<br />볼 거라고 듣다 = azt hallja, hogy meg fogja nézni <br />
<br />할 거라고 말했어요. = Azt mondtam, hogy meg fogja csinálni. <br />
<br />볼 거라고 들었어요. = Azt hallottam, hogy meg fogja nézni. <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br /><br />1. 오늘 비가 올 거라고 했어요. <br />
<br />[o-neul bi-ga ol geo-ra-go hae-sseo-yo.] <br />
<br />= Azt mondta, ma esni fog.<br />
<br /><br />2. 그 사람은 내일 다시 올 거라고 했어요. <br />
<br />[geu sa-ra-meun nae-il da-si ol geo-ra-go hae-sseo-yo.] <br />
<br />= Azt mondta, hogy holnap újra el fog jönni.<br />
<br /><br />3. 친구들이 도와 줄 거라고 했어요. <br />
<br />[chin-gu-deu-ri do-wa jul geo-ra-go hae-sseo-yo.] <br />
<br />= Azt mondta a barátom, hogy segíteni fog. <br />
<br /><br />4. 생일 파티를 할 거라고 들었어요. <br />
<br />[saeng-il pa-ti-reul hal geo-ra-go deu-reo-sseo-yo.] <br />
<br />= Azt hallottam, hogy szülinapi parti lesz. <br />
<br /><br />5. 이사했다고 들었어요. <br />
<br />[i-sa-haet-da-go deu-reo-sseo-yo.] <br />
<br />= Azt hallottam, hogy költöztök. <br />
<br /><br />6. 어제 그 영화 봤다고 했어요? <br />
<br />[eo-je geu yeong-hwa bwat-da-go hae-sseo-yo?] <br />
<br />= Azt mondtad, hogy tegnap megnéztétek azt a filmet? <br />
<br /><br />7. 어제 친구들한테 영화 볼 거라고 했어요? <br />
<br />[eo-je chin-gu-deu-ran-te yeong-hwa bol geo-ra-go hae-sseo-yo?] <br />
<br />= Azt mondtad tegnap a barátodnak, hogy meg fogjátok nézni a filmet? <br />
<br /><br />8. 내일 다시 올 거라고 말해 주세요. <br />
<br />[nae-il da-si ol geo-ra-go ma-rae ju-se-yo.]<br />
<br />= Kérlek mondd meg, hogy holnap újra eljövök. <br />
<br /><br />9. 다음 주에 끝날 거라고 했잖아요. <br />
<br />[da-eum ju-e kkeun-nal geo-ra-go haet-ja-na-yo.] <br />
<br />= Tudod, hogy azt mondtam, jövő hétre befejeződik. <br />
<br /><br />10. 지갑을 잃어 버렸다고 들었는데, 찾았어요? <br />
<br />[ ji-ga-beul i-reo beo-ryeot-da-go deu-reot-neun-de, cha-ja-sseo-yo?] <br />
<br />= Azt hallottam, elveszett a pénztárcád, megtaláltad?</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_28._leckeTTMIK 5. szint 28. lecke2013-04-18T08:10:01Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében egy szerkezettel ismerkedhettek meg, ez az '''-(으)ㄹ 수 밖에 없다''' [-(eu)l su ba-kke eop-da]. Ez tulajdonképpen két nyelvtani anyag kombinációj..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében egy szerkezettel ismerkedhettek meg, ez az '''-(으)ㄹ 수 밖에 없다''' [-(eu)l su ba-kke eop-da]. Ez tulajdonképpen két nyelvtani anyag kombinációja, amelyet már korábbi leckékben tanultunk, a 2. szint 17. leckéjében megismerkedünk az -(으)ㄹ 수 없다 –val mellyel azt fejezzük ki, hogy valamit nem tudunk, nem vagyunk képesek tenni, a 3. szint 18. leckéjében pedig a 밖에-ról tanultunk, melyek tagadó mondatokban használunk és jelentése: csak, csupán. <br />
<br />
-(으)ㄹ 수 없다 [-(eu)l su eop-da] = nem tud, nem képes <br />
<br />pl) 할 수 없어요. [hal su eop-seo-yo.] = Nem tehetem. / Nem tudom megtenni. / Nincs mit tenni. <br />
<br />pl) 볼 수 없어요. [bol su eop-seo-yo.] = Nem látható. / Nem tudom megnézni. <br />
<br />
밖에 + tagadó mondat = csak <br />
<br />pl) 이거 밖에 없어요. [i-geo ba-kke eop-seo-yo.] = Csak ez van. (szó szerint – Nincs másom ezen kívül.) <br />
<br />pl.) 3명 밖에 안 왔어요. [se myeong ba-kke an wa-sseo-yo.] = Csak három fő jött el. <br />
<br />
Ezt a két nyelvtani szerkezetet kell összeilleszted, a 밖에 [ba-kke]-t a 수 [su] szócska után illeszted, ilyenkor a 밖 에 –t tulajdonképpen egy főnévvel használod, ahol a 수 [su] jelentése „mód”, „módszer” „út” vagy „megoldás”. <br />
<br />→ -(으)ㄹ 수 없다 + 밖에 = -(으)ㄹ 수 밖에 없다 <br />
<br />
Az -(으)ㄹ 수 밖에 없다 szó szerint azt jelenti, hogy „EZEN kívül, amit teszel, mást nem tehetsz” vagy „ezen kívül, nincs más választásod”. Magyarra fordítani kissé nehézkes, talán a „nincs más választása” vagy „mást nem tehet...” megközelíti.<br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br /><br />1. 사다 → 살 수 밖에 없다<br />
<br />= nem tehet mást, megveszi <br />
<br /><br />2. 포기하다 → 포기할 수 밖에 없다 <br />
<br />= nem tehet mást, feladja <br />
<br /><br />3. 좋아하다 → 좋아할 수 밖에 없다 <br />
<br />= csak szeretni tudja <br />
<br />
Az -(으)ㄹ 수 밖에 없다 azt is jelentheti, hogy „ez csak természetes” vagy „nyilvánvalóan” bizonyos esetekben. <br />
<br />
'''Példák''' <br />
<br /><br />1. 어렵다 → 어려울 수 밖에 없다 <br />
<br />= nyilvánvaló, hogy nehéz / csak nehéz lehet <br />
<br /><br />2. 비싸다 → 비쌀 수 밖에 없다 <br />
<br />= természetesen drága / csak drága lehet <br />
<br /><br />3. 시끄럽다 → 시끄러울 수 밖에 없다 <br />
<br />= nyilvánvalóan hangos / csak hangos lehet <br />
<br />
'''Példamondatok''' <br />
<br /><br />1. 어제 술을 많이 마셔서, 오늘 피곤할 수 밖에 없어요. <br />
<br />[eo-je su-reul ma-ni ma-syeo-seo, o-neul pi-gon-hal su ba-kke eop-seo-yo.] <br />
<br />= Tegnap sokat ivott, ma nyilván fáradt. <br />
<br /><br />2. 미안하지만 이렇게 할 수 밖에 없어요. <br />
<br />[mi-an-ha-ji-man i-reo-ke hal su ba-kke eop-seo-yo.] <br />
<br />= Sajnálom, de nem tehetek mást, csak így tudom megcsinálni. <br />
<br /><br />3. 그럴 수 밖에 없어요. <br />
<br />[geu-reol su ba-kke eop-seo-yo.] <br />
<br />= Nincs mit tenni, így van. <br />
<br />= Nem tehetek mást, ez van.<br />
<br /><br />4. 또 이야기할 수 밖에 없어요. <br />
<br />[tto i-ya-gi-hal su ba-kke eop-seo-yo.] <br />
<br />= Nincs más választásom, megint beszélek vele. <br />
<br /><br />5. 걱정이 될 수 밖에 없어요. <br />
<br />[geok-jeong-i doel su ba-kke eop-seo-yo.] <br />
<br />= Természetesen aggódom! <br />
<br />= Még szép, hogy aggódom! <br />
<br /><br />** Az -(으)ㄹ 수 밖에 없어요 helyett használható az 안 -(으)ㄹ 수가 없어요 is a legtöbb esetben.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_27._leckeTTMIK 5. szint 27. lecke2013-04-02T07:02:05Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Ebben a leckében egy igen gyakran használatos végződést ismerhettek meg, a '''잖아(요)''' [-ja-na(-yo)]-t. A -잖아(요) számos szövegkörnyezetben fordul elő és..."</p>
<hr />
<div>Ebben a leckében egy igen gyakran használatos végződést ismerhettek meg, a '''잖아(요)''' [-ja-na(-yo)]-t. <br />
A -잖아(요) számos szövegkörnyezetben fordul elő és ezért több jelentése is van, de leginkább akkor használatos a –잖아요, amikor egy másik ember beleegyezését, egyetértését várod válaszként.<br />
<br />
'''A -잖아(요) jelentése'''<br />
<br />
A -잖아(요) eredetileg a -지 않아(요) szerkezetből származik (lásd: 1. szint 21. leckéje), melynek jelentése „nem + ige” (tagadás), de jelen végződés az eredeti jelentéstől függetlenül valami egészen mást jelent.<br />
Ha a -잖아(요)-t az igetőhöz illeszted, akkor a mondatnak „Érted, hogy…!” „Tudod, hogy…!” vagy „De hát tényleg…!” többletjelentése lesz. Tehát ezt a szerkezetet akkor használhatod, ha valakit kijavítasz, amikor az illető ragaszkodik ahhoz, hogy igaza van valamivel kapcsolatban. Olykor használhatod akkor is a -잖아(요)-t, ha mentséget vagy indokot fogalmazol meg.<br />
<br />
'''Szerkezet'''<br />
<br />Igető + -잖아 (bizalmas)<br />
<br />Igető + -잖아요 (bizalmas-udvarias)<br />
<br />Igető + -잖습니까 (hivatalos-udvarias)<br />
<br /><br />Múlt idő<br />
<br />Igető + -았/었/였 + -잖아(요)<br />
<br /><br />Jövő idő<br />
<br />Igető + -(으)ᄅ 거 + -잖아(요)<br />
<br />
'''Példák és összevetés a -지 않아(요)'''<br />
<br /><br />1. 춥다 [chup-da] = hideg<br />
<br />Sima jelen idő: 추워요. [chu-wo-yo.]<br />
<br />Igető: 춥 [chup]<br />
<br />-잖아(요) alak: 춥잖아요. [chup-ja-na-yo.]<br />
<br />= Hát ugye, hogy tényleg hideg van!<br />
<br />= Mondtam, hogy hideg van!<br />
<br />-지 않아(요) alak: 춥지 않아요. [chup-ji a-na-yo.]<br />
<br />= Nincs hideg.<br />
<br /><br />2. 하다 [ha-da] = tenni, csinálni<br />
<br />Sima jelen idő: 해요. [hae-yo.]<br />
<br />Igető: 하 [ha]<br />
<br />-잖아(요) alak: 하잖아요. [ha-ja-na-yo.]<br />
<br />= Látod, hogy csinálom!<br />
<br />= Mondom, hogy megcsinálom!<br />
<br />= Tudod, hogy megteszem!<br />
<br />-지 않아(요) alak: 하지 않아요. [ha-ja a-na-yo.]<br />
<br />= Nem teszem meg.<br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br /><br />1. 어제 말했잖아요.<br />
<br />[eo-je ma-raet-ja-na-yo.]<br />
<br />= De hát tudod, hogy tegnap találkoztunk!<br />
<br />= Mondtam, hogy tegnap találkoztunk!<br />
<br /><br />2. 귀엽잖아요.<br />
<br />[gwi-yeop-ja-na-yo.]<br />
<br />= De hát olyan aranyos!<br />
<br />= Tudod, mennyire aranyos!<br />
<br />= Mondtam, hogy aranyos!<br />
<br /><br />3. 어차피 내일도 시간 있잖아요.<br />
<br />[eo-cha-pi nae-il-do si-gan it-ja-na-yo.]<br />
<br />= De hát úgyis lesz holnap időnk rá!<br />
<br />= Nem mindegy? Hisz holnap is lesz rá időnk!<br />
<br /><br />4. 오늘 일요일이잖아요.<br />
<br />[o-neul i-ryo-i-ri-ja-na-yo.]<br />
<br />= De hát ma vasárnap van!<br />
<br />= Tudod, hogy ma vasárnap van!<br />
<br /><br />5. 알잖아.<br />
<br />[al-ja-na.]<br />
<br />= Tudom, hogy tudod!<br />
<br />= De hát tudod te!</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_26._leckeTTMIK 5. szint 26. lecke2013-03-29T08:18:42Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A mai leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „helyett”. A kulcsszó: ”'''<big>대신에</big>'''” [dae-si-ne]. A 대신 [dae-sin] szó szerint azt jelent..."</p>
<hr />
<div>A mai leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „helyett”. A kulcsszó: ”'''<big>대신에</big>'''” [dae-si-ne]. A 대신 [dae-sin] szó szerint azt jelenti, hogy „helyettesítés”, a 대신하다 [dae-sin-ha-da] ige jelentése pedig „vki helyét foglalja”, „helyettesít vkit”.<br />
A magyarhoz hasonlóan a koreai nyelvben is a „helyett” kifejezés az arra vonatkozó ige MÖGÖTT áll.<br />
<br />
'''Példa'''<br />
<br />(főnevekkel)<br />
<br />1. 이거 대신에 [i-geo dae-si-ne]<br />
<br />= e(z) helyett<br />
<br /><br />2. 이거 대신에 저거 [i-geo dae-si-ne jeo-geo]<br />
<br />= e(z) helyett az<br />
<br /><br />3. 저 대신에 [jeo dae-si-ne]<br />
<br />= (én)helyettem<br />
<br /><br />4. 저 대신에 제 친구가... [jeo dae-si-ne]<br />
= helyettem a barátom...<br />
<br />
Amennyiben a 대신에-t igékkel szeretnéd használni, például olyat szeretnél mondani, hogy „ahelyett, hogy ezt teszed…” vagy „vásárlás helyett/ahelyett, hogy vásárolnál” vagy „munka helyett/ahelyett, hogy dolgoznál”, akkor az igéket át kell alakítanod igenevekké.<br />
<br />
'''Szerkezet:'''<br />
<br />Igető + -는 대신에<br />
<br />Pl)<br />
<br />사다 (= venni) --> 사는 대신에 (= vásárlás helyett/ahelyett, hogy megvennéd)<br />
<br />만나다 (= találkozni) --> 만나는 대신에 (= találkozás helyett/ahelyett, hogy találkoznánk)<br />
<br />
'''A 대신에 másik jelentése'''<br />
<br />Alapvetően a „főnév + 대신에” vagy “ige + -는 대신에” jelentése „helyett”, azonban igékkel használva a 대신에 azt is jelentheti, hogy „de cserébe …”<br />
<br />
Például ilyen jelentésben használhatod a következő szituációkban:<br />
<br />1. Most segítek, de cserébe legközelebb te segítesz nekem.<br />
<br />2. Most nézhetsz tévét, de cserébe később keményen kell tanulnod.<br />
<br />3. Tanítalak angolul, de cserébe te is taníts engem koreaiul.<br />
<br />
'''Példák'''<br />
<br />1. 이번에는 제가 도와 줄게요. 대신에 다음에는 저를 도와 줘야 돼요.<br />
<br />[i-beo-ne je-ga do-wa jul-ge-yo. dae-si-ne da-eu-me-neun jeo-reul do-wa jwo-ya dwae-yo.]<br />
<br />= Most segítek neked. Cserébe legközelebb segítened kell nekem.<br />
<br />= 이번에는 제가 도와 주는 대신에, 다음에는 저를 도와 줘야 돼요.<br />
<br /><br />2. 제가 이거 빌려 주는 대신에, 저 영어 공부 도와 줘야 돼요.<br />
<br />[je-ga i-geo bil-lyeo ju-neun dae-si-ne, jeo yeong-eo gong-bu do-wa jwo-ya dwae-yo.]<br />
<br />= Ezt kölcsönadom neked, de cserébe segítened kell nekem az angoltanulásban.<br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br />1. 컴퓨터 대신에 카메라를 샀어요.<br />
<br />[keom-pyu-teo dae-si-ne ka-me-ra-reul sa-sseo-yo.]<br />
<br />= Számítógép helyett kamerát vettem.<br />
<br /><br />2. 여행을 가는 대신에 아르바이트를 했어요.<br />
<br />[yeo-haeng-eul ga-neun dae-si-ne a-reu-ba-i-teu-reul hae-sseo-yo.]<br />
<br />= Utazás helyett másodállásban dolgoztam.<br />
<br /><br />3. 오늘 일찍 가는 대신에, 내일 일찍 와야 돼요.<br />
<br />[o-neul il-jjik ga-neun dae-si-ne, nae-il il-jjik wa-ya dwae-yo.]<br />
<br />= Mivel ma korán mentél el, ezért cserébe holnap korábban kell jönnöd.<br />
<br /><br />4. 저 대신에 가고 싶은 사람 있어요?<br />
<br />[jeo dae-si-ne ga-go si-peun sa-ram i-sseo-yo?]<br />
<br />= Van olyan, aki helyettem szeretne menni?<br />
<br /><br />5. 아빠 대신 엄마가 올 거예요.<br />
<br />[a-ppa dae-sin eom-ma-ga ol geo-ye-yo.]<br />
<br />= Apa helyett anya fog jönni.<br />
<br />*Mind a beszélt, mind az írott nyelvben gyakran lemarad az “-에” rag és csak a 대신-t vagy a -는 대신-t használják.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_25._leckeTTMIK 5. szint 25. lecke2013-03-20T09:50:08Z<p>Harkai Daniella: </p>
<hr />
<div>A koreai nyelvben számtalan mód van arra, hogy kevésbé közvetlenül vagy direkt módon beszéljünk dolgokról, hanem kicsit indirekten. Ma ezek közül az egyik szerkezettel ismerkedhettek meg.<br />
<br />
'''<big>-ᄂ/은/는 편이다</big>'''<br />
[-n/eu/neun pyeo-ni-da]<br />
<br />
A 편 [pyeon] szó eredetileg „oldal”-t jelent, megtalálható például olyan szavakban mint a „másik oldal/ellentétes oldal” (맞은편)” vagy az „ugyanaz az oldal, azonos oldal” (같은 편)”. De a 편 szót használva a „melléknév +편 + -이다 (van)” struktúrában, a jelentése „inkább vmilyen/vmi” vagy „jellemzően vmilyen/vmi”.<br />
<br />
'''Lássunk néhány példát!'''<br />
<br />
Ha azt szeretnéd mondani konkrétan, hogy vmi nagy, akkor csak azt mondod: “커요.” [keo-yo.] és a 크다 [keu-da] melléknevet használtad. De ha ugyanezzel a melléknévvel a -ᄂ/은/는 편이다 szerkezetet használod, így: „큰 편이에요.”, akkor a jelentése megváltozik „inkább nagy”, „jellemzően nagy”, esetleg „nem kicsi”.<br />
<br />
'''Szerkezet'''<br />
<br />
Melléknevek: ha a szótő magánhangzóra végződik + -ᄂ 편이다<br />
<br />Ha pedig mássalhangzóra végződik + -은 편이다<br />
<br />Igék: jelen idő → igető + -는 편이다<br />
<br />Múlt idő → igető + -ᄂ/은 편이다<br />
<br />
'''További példák:'''<br />
<br />
작다 → 작아요 = Kicsi.<br />
<br />→ 작은 편이에요. = Inkább kicsi. Jellemzően kicsi. <br />
<br /><br />비싸다 → 비싸요. = Drága.<br />
<br />→ 비싼 편이에요. = Inkább drága. Jellemzően drága.<br />
<br /><br />피아노를 잘 치다 → 피아노를 잘 쳐요. = Jól tud zongorázni.<br />
<br />→ 피아노를 잘 치는 편이에요. = Jellemzően jól játszik zongorán. Nem játszik rosszul a zondorán. Egész jól zongorázik.<br />
<br />
'''<big>-에 비해서 / -에 비하면</big>'''<br />
[-e bi-hae-seo / -e bi-ha-myeon]<br />
<br />
Mostmár tudod, hogyan írj le valamit kevésbé direkten, az -(으)ᄂ 편이다 szerkezetet használhatod olyankor is, amikor két dolgot vagy embert hasonlítasz össze.<br />
Azt már tudod, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „mint”. Ez a -보다 [-bo-da]. Így mondhatod úgy is, hogy 이것보다 큰 편이에요.”, “저보다 바쁜 편이에요.”, stb.<br />
<br />
A másik gyakran használt kifejezés pedig az -에 비해서 [-e bi-hae-seo].<br />
A 비 szótag a 비교 szóból származik, mindkettő, a 비 és a 비교 is azt jelenti, hogy összehasonlítás (*Jegyezd meg, a 비 tő soha nem használatos önmagában ebben a jelentésben.) A -에 비해서 tehát azt jelenti, hogy „összevetve, összehasonlítva, képest” (valamivel)<br />
<br />
'''Példák:'''<br />
<br />
지난 주에 비해서 바쁜 편이에요.<br />
<br />[ji-nan ju-e bi-hae-seo ba-ppeun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Az előző héthez képest most még inkább elfoglalt vagyok.<br />
<br />(Hasonló: 지난 주보다 바쁜 편이에요.)<br />
<br /><br />한국어에 비해서 일본어는 발음이 쉬운 편이에요.<br />
<br />[han-gu-geo-e bi-hae-seo il-bo-neo-neun ba-reu-mi swi-un pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= A koreaihoz képest a japán nyelv kiejtése inkább könnyű.<br />
<br />
'''<big>-에 비하면</big>'''<br />
<br />
Az -에 비하면 hasonló jelentésű, mint az -에 비해서, de az -(으)면 kötőszó jelentése „ha”, így ezt a pluszjelentést is tartalmazza.” Tehát míg az -에 비해서 csak annyit jelent, hogy „összevetve”, az -에 비하면 azt jelenti, hogy „ha összehasonlítjuk…”.<br />
<br />
'''Példamondatok:'''<br />
<br /><br />1. 저에 비하면 잘하는 편이에요.<br />
<br />[jeo-e bi-ha-myeon jal-ha-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Ha összehasonlítalak magammal, te inkább jobb vagy.<br />
<br /><br />2. 저에 비해서 잘하는 편이에요.<br />
<br />[jeo-e bi-hae-seo jal-ha-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Hozzám képest egészen jó vagy.<br />
<br /><br />3. 여기는 다른 곳에 비해서 조용한 편이에요.<br />
<br />[yeo-gi-neun da-reun go-se bi-hae-seo jo-yong-han pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Itt más helyekhez képest, egészen csöndes.<br />
<br /><br />4. 그래도 버스에 비해서 지하철이 빠른 편이에요.<br />
<br />[geu-rae-do beo-seu-e bi-hae-seo ji-ha-cheo-ri ppa-reun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Mindazonáltal a buszhoz képest a metró jellemzően gyorsabb.<br />
<br /><br />5. 저도 여기 자주 오는 편이에요.<br />
<br />[jeo-do yeo-gi ja-ju o-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Én is egész gyakran jövök ide.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_25._leckeTTMIK 5. szint 25. lecke2013-03-20T09:29:48Z<p>Harkai Daniella: </p>
<hr />
<div>A koreai nyelvben számtalan mód van arra, hogy kevésbé közvetlenül vagy direkt módon beszéljünk dolgokról, hanem kicsit indirekten. Ma ezek közül az egyik szerkezettel ismerkedhettek meg.<br />
<br />
'''<big>-ᄂ/은/는 편이다</big>'''<br />
[-n/eu/neun pyeo-ni-da]<br />
<br />
A 편 [pyeon] szó eredetileg „oldal”-t jelent, megtalálható például olyan szavakban mint a „másik oldal/ellentétes oldal” (맞은편)” vagy az „ugyanaz az oldal, azonos oldal” (같은 편)”. De a 편 szót használva a „melléknév +편 + -이다 (van)” struktúrában, a jelentése „inkább vmilyen/vmi” vagy „jellemzően vmilyen/vmi”.<br />
<br />
'''Lássunk néhány példát!'''<br />
<br />
Ha azt szeretnéd mondani konkrétan, hogy vmi nagy, akkor csak azt mondod: “커요.” [keo-yo.] és a 크다 [keu-da] melléknevet használtad. De ha ugyanezzel a melléknévvel a -ᄂ/은/는 편이다 szerkezetet használod, így: „큰 편이에요.”, akkor a jelentése megváltozik „inkább nagy”, „jellemzően nagy”, esetleg „nem kicsi”.<br />
<br />
'''Szerkezet'''<br />
<br />
Melléknevek: ha a szótő magánhangzóra végződik + -ᄂ 편이다<br />
<br />Ha pedig mássalhangzóra végződik + -은 편이다<br />
<br />Igék: jelen idő → igető + -는 편이다<br />
<br />Múlt idő → igető + -ᄂ/은 편이다<br />
<br />
'''További példák:'''<br />
<br />
작다 → 작아요 = Kicsi.l.<br />
<br />→ 작은 편이에요. = Inkább kicsi. Jellemzően kicsi. <br />
<br /><br />비싸다 → 비싸요. = Drága.<br />
<br />→ 비싼 편이에요. = Inkább drága. Jellemzően drága.<br />
<br /><br />피아노를 잘 치다 → 피아노를 잘 쳐요. = Jól tud zongorázni.<br />
<br />→ 피아노를 잘 치는 편이에요. = Jellemzően jól játszik zongorán. Nem játszik rosszul a zondorán. Egész jól zongorázik.<br />
<br />
'''<big>-에 비해서 / -에 비하면</big>'''<br />
[-e bi-hae-seo / -e bi-ha-myeon]<br />
<br />
Mostmár tudod, hogyan írj le valamit kevésbé direkten, az -(으)ᄂ 편이다 szerkezetet használhatod olyankor is, amikor két dolgot vagy embert hasonlítasz össze.<br />
Azt már tudod, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „mint”. Ez a -보다 [-bo-da]. Így mondhatod úgy is, hogy 이것보다 큰 편이에요.”, “저보다 바쁜 편이에요.”, stb.<br />
<br />
A másik gyakran használt kifejezés pedig az -에 비해서 [-e bi-hae-seo].<br />
A 비 szótag a 비교 szóból származik, mindkettő, a 비 és a 비교 is azt jelenti, hogy összehasonlítás (*Jegyezd meg, a 비 tő soha nem használatos önmagában ebben a jelentésben.) A -에 비해서 tehát azt jelenti, hogy „összevetve, összehasonlítva, képest” (valamivel)<br />
<br />
'''Példák:'''<br />
<br />
지난 주에 비해서 바쁜 편이에요.<br />
<br />[ji-nan ju-e bi-hae-seo ba-ppeun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Az előző héthez képest most még inkább elfoglalt vagyok.<br />
<br />(Hasonló: 지난 주보다 바쁜 편이에요.)<br />
<br /><br />한국어에 비해서 일본어는 발음이 쉬운 편이에요.<br />
<br />[han-gu-geo-e bi-hae-seo il-bo-neo-neun ba-reu-mi swi-un pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= A koreaihoz képest a japán nyelv kiejtése inkább könnyű.<br />
<br />
'''<big>-에 비하면</big>'''<br />
<br />
Az -에 비하면 hasonló jelentésű, mint az -에 비해서, de az -(으)면 kötőszó jelentése „ha”, így ezt a pluszjelentést is tartalmazza.” Tehát míg az -에 비해서 csak annyit jelent, hogy „összevetve”, az -에 비하면 azt jelenti, hogy „ha összehasonlítjuk…”.<br />
<br />
'''Példamondatok:'''<br />
<br /><br />1. 저에 비하면 잘하는 편이에요.<br />
<br />[jeo-e bi-ha-myeon jal-ha-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Ha összehasonlalak magammal, te inkább jobb vagy.<br />
<br /><br />2. 저에 비해서 잘하는 편이에요.<br />
<br />[jeo-e bi-hae-seo jal-ha-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Hozzám képest egészen jó vagy.<br />
<br /><br />3. 여기는 다른 곳에 비해서 조용한 편이에요.<br />
<br />[yeo-gi-neun da-reun go-se bi-hae-seo jo-yong-han pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Itt más helyekhez képest, egészen csöndes.<br />
<br /><br />4. 그래도 버스에 비해서 지하철이 빠른 편이에요.<br />
<br />[geu-rae-do beo-seu-e bi-hae-seo ji-ha-cheo-ri ppa-reun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Mindazonáltal a buszhoz képest a metró jellemzően gyorsabb.<br />
<br /><br />5. 저도 여기 자주 오는 편이에요.<br />
<br />[jeo-do yeo-gi ja-ju o-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Én is egész gyakran jövök ide.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_25._leckeTTMIK 5. szint 25. lecke2013-03-20T09:20:53Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A koreai nyelvben szántalan mód van arra, hogy kevésbé közvetlenül vagy direkt módon beszéljünk dolgokról, hanem kicsit indirekten. Ma ezek közül az egyik szerkeze..."</p>
<hr />
<div>A koreai nyelvben szántalan mód van arra, hogy kevésbé közvetlenül vagy direkt módon beszéljünk dolgokról, hanem kicsit indirekten. Ma ezek közül az egyik szerkezettel ismerkedhettek meg.<br />
<br />
'''<big>-ᄂ/은/는 편이다</big>'''<br />
[-n/eu/neun pyeo-ni-da]<br />
<br />
A 편 [pyeon] szó eredetileg „oldal”-t jelent, megtalálható például olyan szavakban mint a „másik oldal/ellentétes oldal” (맞은편)” vagy az „ugyanaz az oldal, azonos oldal” (같은 편)”. De a 편 szót használva a „melléknév +편 + -이다 (van)” struktúrában, a jelentése „inkább vmilyen/vmi” vagy „jellemzően vmilyen/vmi”.<br />
<br />
'''Lássunk néhány példát!'''<br />
<br />
Ha azt szeretnéd mondani konkrétan, hogy vmi nagy, akkor csak azt mondod: “커요.” [keo-yo.] és a 크다 [keu-da] melléknevet használtad. De ha ugyanezzel a melléknévvel a -ᄂ/은/는 편이다 szerkezetet használod, így: „큰 편이에요.”, akkor a jelentése megváltozik „inkább nagy”, „jellemzően nagy”, esetleg „nem kicsi”.<br />
<br />
'''Szerkezet'''<br />
<br />
Melléknevek: ha a szótő magánhangzóra végződik + -ᄂ 편이다<br />
<br />Ha pedig mássalhangzóra végződik + -은 편이다<br />
<br />Igék: jelen idő → igető + -는 편이다<br />
<br />Múlt idő → igető + -ᄂ/은 편이다<br />
<br />
'''További példák:'''<br />
<br />
작다 → 작아요 = Kicsi.l.<br />
<br />→ 작은 편이에요. = Inkább kicsi. Jellemzően kicsi. <br />
<br /><br />비싸다 → 비싸요. = Drága.<br />
<br />→ 비싼 편이에요. = Inkább drága. Jellemzően drága.<br />
<br /><br />피아노를 잘 치다 → 피아노를 잘 쳐요. = Jól tud zongorázni.<br />
<br />→ 피아노를 잘 치는 편이에요. = Jellemzően jól játszik zongorán. Nem játszik rosszul a zondorán. Egész jól zongorázik.<br />
<br />
'''<big>-에 비해서 / -에 비하면</big>'''<br />
[-e bi-hae-seo / -e bi-ha-myeon]<br />
<br />
Mostmár tudod, hogyan írj le valamit kevésbé direkten, az -(으)ᄂ 편이다 szerkezetet használhatod olyankor is, amikor két dolgot vagy embert hasonlítasz össze.<br />
Azt már tudod, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „mint”. Ez a -보다 [-bo-da]. Így mondhatod úgy is, hogy 이것보다 큰 편이에요.”, “저보다 바쁜 편이에요.”, stb.<br />
<br />
A másik gyakran használt kifejezés pedig az -에 비해서 [-e bi-hae-seo].<br />
A 비 szótag a 비교 szóból származik, mindkettő, a 비 és a 비교 is azt jelenti, hogy összehasonlítás (*Jegyezd meg, a 비 tő soha nem használatos önmagában ebben a jelentésben.) A -에 비해서 tehát azt jelenti, hogy „összevetve, összehasonlítva, képest” (valamivel)<br />
<br />
'''Példák:'''<br />
<br />
지난 주에 비해서 바쁜 편이에요.<br />
<br />[ji-nan ju-e bi-hae-seo ba-ppeun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Az előző héthez képest most még inkább elfoglalt vagyok.<br />
<br />(Hasonló: 지난 주보다 바쁜 편이에요.)<br />
<br /><br />한국어에 비해서 일본어는 발음이 쉬운 편이에요.<br />
<br />[han-gu-geo-e bi-hae-seo il-bo-neo-neun ba-reu-mi swi-un pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= A koreaihoz képest a japán nyelv kiejtése inkább könnyű.<br />
<br />
'''<big>-에 비하면</big>'''<br />
<br />
Az -에 비하면 hasonló jelentésű, mint az -에 비해서, de az -(으)면 kötőszó jelentése „ha”, így ezt a pluszjelentést is tartalmazza.” Tehát míg az -에 비해서 csak annyit jelent, hogy „összevetve”, az -에 비하면 azt jelenti, hogy „ha összehasonlítjuk…”.<br />
<br />
'''Példamondatok:'''<br />
<br /><br />1. 저에 비하면 잘하는 편이에요.<br />
<br />[jeo-e bi-ha-myeon jal-ha-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Ha összehasonlalak magammal, te inkább jobb vagy.<br />
<br /><br />2. 저에 비해서 잘하는 편이에요.<br />
<br />[jeo-e bi-hae-seo jal-ha-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Hozzám képest egészen jó vagy.<br />
<br /><br />3. 여기는 다른 곳에 비해서 조용한 편이에요.<br />
<br />[yeo-gi-neun da-reun go-se bi-hae-seo jo-yong-han pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Itt más helyekhez képest, egészen csöndes.<br />
<br /><br />4. 그래도 버스에 비해서 지하철이 빠른 편이에요.<br />
<br />[geu-rae-do beo-seu-e bi-hae-seo ji-ha-cheo-ri ppa-reun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Mindazonáltal a buszhoz képest a metró jellemzően gyorsabb.<br />
<br /><br />5. 저도 여기 자주 오는 편이에요.<br />
<br />[jeo-do yeo-gi ja-ju o-neun pyeo-ni-e-yo.]<br />
<br />= Én is egész gyakran jövök ide.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_24._leckeTTMIK 5. szint 24. lecke2013-03-11T14:12:33Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A 2. szint 30. leckéjében megtanultuk a -지 마세요 [-ji ma-se-yo] szerkezetet igékkel, amely tiltást fejez ki. A kulcsszó a 말다 [mal-da], melynek jelentése nem cs..."</p>
<hr />
<div>A 2. szint 30. leckéjében megtanultuk a -지 마세요 [-ji ma-se-yo] szerkezetet igékkel, amely tiltást fejez ki. A kulcsszó a 말다 [mal-da], melynek jelentése nem csinálni valamit vagy figyelmen kívül hagyni a felszólítást.<br />
<br />
Pl)<br />
<br />가지 마세요. [ga-ji ma-se-yo.] = Ne menj!<br />
<br />하지 마세요. [ha-ji ma-se-yo.] = Ne tedd!<br />
<br />방해하지 마세요. [bang-hae-ha-ji ma-se-yo.] = Ne szakíts félbe!<br />
<br />
Ebben a leckében megnézzük, hogyan használjuk a 말다 igét a “말고” alakban és hogyan szerkesszünk olyan kifejezést, mint amilyen a „Ne tedd meg ezt, hanem inkább azt”, „Nem itt, hanem ott” vagy „Ne vedd meg azt, hanem használd ezt!” <br />
<br />
Szerkezet<br />
<br />Ha azt szeretnéd kifejezni, hogy nem A, hanem B, akkor csak a 말고-t kell kitenned a két szó közé:<br />
<br /><br />Pl) A 말고 B<br />
<br />Ha pedig azt szeretnéd kifejezni, hogy „ne tedd ezt, hanem azt”, akkor a –지-t kell kapcsolnod az igetőhöz, csakúgy mint a -지 마세요 szerkezetben.<br />
<br /><br />Pl) [Ige A]-지 말고 [ige B]<br />
<br />*Jegyezd meg, a -고 [-go] rag ugyanazt jelenti, mint a 그리고 szóban, jelentése: „és”.<br />
<br />
Példák főnevekkel<br />
<br />1. 우유 말고 커피 주세요.<br />
<br />[u-yu mal-go keo-pi ju-se-yo.]<br />
<br />= NE tejet, HANEM kávét adj!<br />
<br />= Kávét kérek, NEM tejet.<br />
<br /><br />2. 이거 말고 저거 살게요.<br />
<br />[i-geo mal-go jeo-geo sal-ge-yo.]<br />
<br />= NEM ezt, HANEM azt veszem meg<br />
<br />
*Itt a mondatban az igéink az „adni” és a „venni”, de ha létige az állítmány, akkor a 말고 helyett az -이/가 아니고 használatos, mert az (-이다) ellentéte nem a 말다, hanem az 아니다.<br />
<br />
Példák igékkel<br />
<br />1. 걱정하지 말고 그냥 해 봐요.<br />
<br />[geok-jeong-ha-ji mal-go geu-nyang hae bwa-yo.]<br />
<br />= Ne aggódj, csak próbáld meg!<br />
<br /><br />2. 늦지 말고 일찍 오세요.<br />
<br />[neut-ji mal-go il-jjik o-se-yo.]<br />
<br />= Ne késs, hanem gyere inkább korán!<br />
<br />
Példamondatok<br />
<br />1. 전화하지 말고 문자 메시지 보내 주세요.<br />
<br />[jeong-hwa-ha-ji mal-go mun-ja me-si-ji bo-nae ju-se-yo.]<br />
<br />= Ne hívj, inkább küldj egy SMS-t!<br />
<br /><br />2. 저 기다리지 말고 먼저 가도 돼요.<br />
<br />[jeo gi-da-ri-ji mal-go meon-jeo ga-do dwae-yo.]<br />
<br />= Ne várj rám, mehetsz először!<br />
<br /><br />3. 차가운 물에 넣지 말고 뜨거운 물에 넣으세요.<br />
<br />[cha-ga-un mu-re neot-chi mal-go tteu-geo-un mu-re neo-eu-se-yo.]<br />
<br />= Ne tedd hideg vízbe, inkább meleg vízbe tedd!<br />
<br /><br />4. 내일은 여기 말고 다른 곳에서 만날 거예요.<br />
<br />[nae-i-reun yeo-gi mal-go da-reun go-se-seo man-nal geo-ye-yo.]<br />
<br />= Ma nem itt, hanem másik helyen fogunk találkozni.<br />
<br /><br />5. 지금 사지 말고 조금만 기다리세요.<br />
<br />[ji-geum sa-ji mal-go jo-geum-man gi-da-ri-se-yo.]<br />
<br />= Ne most vedd meg, inkább várj egy kicsit!</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_23._leckeTTMIK 5. szint 23. lecke2013-02-25T08:11:10Z<p>Harkai Daniella: Created page with "Az 5. szint 4. leckéjében megtanultuk a -나 보다 szerkezetet igékkel, az 5. szint 8. leckéjében pedig az (으)려고 하다 használatát. Ha a kettőt összekombinál..."</p>
<hr />
<div>Az 5. szint 4. leckéjében megtanultuk a -나 보다 szerkezetet igékkel, az 5. szint 8. leckéjében pedig az (으)려고 하다 használatát. Ha a kettőt összekombinálod, megkapod az -(으)려고 하나 보다 struktúrát kapod.<br />
<br />
És ezt még rövidítheted is:<br />
<br />-(으)려고 하나 보다 →<br />
<br />-(으)려나 보다<br />
<br />
'''Jelentése:'''<br />
<br />
Az -(으)려나 보다 egy feltételezést jelent, ami jövőbeli cselekedetre vonatkozik, tehát akkor használatos, amikor feltételezed, úgy hiszed, hogy valaki valamit a jövőben csinálni szándékozik. Hasonló a jelentése az -(으)ᄅ 것 같다-hoz, de az -(으)ᄅ 것 같다 nagyon általános az -(으)려나 보다-hoz képest és nem tartalmazza erőteljesen a jövőre irányuló tervezettséget.<br />
Azonban ha olyan feltételezésről van szó, amit láttál, közvetlenül tapasztaltál, akkor ahhoz képest az -(으)려나 보다 gyengébb, mint az -(으)ᄅ 것 같다, amit viszont használhatsz akkor, ha valóban látod is a másik szándékát.<br />
<br />
'''Szerkezet:'''<br />
<br />
Amennyiben az ige magánhangzóra végződik + -려나 보다<br />
<br />Amennyiben az ige mássalhangzóra végződik + -으려나 보다<br />
<br />
'''Példák:'''<br />
<br />
1. 닫다 [dat-da] = becsuk, bezár<br />
<br />닫 + -으려나 보다 = 닫으려나 보다<br />
<br />→ 닫으려나 봐요. [da-deu-ryeo-na bwa-yo.] = Azt hiszem, be fog zárni.<br />
<br />* 닫을 것 같아요. [da-deul geot ga-ta-yo.] = Szerintem be fog zárni.<br />
<br /><br />2. 걸어가다 [geo-reo-ga-da] = gyalogolni<br />
<br />걸어가 + -려나 보다 = 걸어가려나 보다<br />
<br />→ 걸어가려나 봐요. [geo-reo-ga-ryeo-na bwa-yo.] = Azt hiszem, gyalogolni fog.<br />
<br />* 걸어갈 것 같아요. [geo-reo gal geot ga-ta-yo.] = Szerintem gyalogolni fog.<br />
<br />** Jegyezd meg, az -(으)려나 보다 nem használható melléknevekkel, hisz nem irányulhat szándék egy állapotra. Beszélhetsz arról, hogy valamilyenné válsz, vagy energiát fektetsz abba, hogy valamilyen legyél, de ezeket igékkel írjuk körül.<br />
<br />
'''Példamondatok'''<br />
<br />
1. 카페 문을 닫으려나 봐요.<br />
<br />[ka-pe mu-neul da-deu-ryeo-na bwa-yo.] [Original verb: 닫다 = to close]<br />
<br />= Azt hiszem, a kávézó zárva lesz.<br />
<br /><br />2. 지금 시작하려나 봐요.<br />
<br />[ji-geum si-ja-ka-ryeo-na bwa-yo.] [Original verb: 시작하다 = to start]<br />
<br />= Azt hiszem, most fogja elkezdeni.<br />
<br /><br />3. 다 같이 들어오려나 봐요.<br />
<br />[da ga-chi deu-reo-o-ryeo-na bwa-yo.] [Original verb: 들어오다 = to come in]<br />
<br />= Azt hiszem, mind együtt fognak bejönni.<br />
<br /><br />4. 가족하고 여행을 가려나 봐요.<br />
<br />[ga-jo-ka-go yeo-haeng-eul ga-ryeo-na bwa-yo.] [Original verb: 가다 = to go]<br />
<br />= Úgy tűnik, a családjával fog elutazni.<br />
<br /><br />5. 내일도 날씨가 추우려나 봐요.<br />
<br />[nae-il-do nal-ssi-ga chu-u-ryeo-na bwa-yo.] [Original verb: 춥다 = to be cold]<br />
<br />= Úgy tűnik, holnap is hideg lesz az idő.</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_22._leckeTTMIK 5. szint 22. lecke2013-02-14T08:57:43Z<p>Harkai Daniella: </p>
<hr />
<div>A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutatandó szavakhoz nem feltétlenül szükséges a kínai karakterek ismerete (vagyis a 한자 [han-ja]). Noha többségük kínai jeleken alapszik, a jelentésük jelentősen eltérhet a mai modern kínaitól és ezért nem szükséges memorizálni őket. A cél csupán csak az, hogy megértsd, hogyan képződnek a szavak egy közös tőből és így könnyebben meg tudd tanulni őket. <br />
<br />
'''<big>A mai kulcsszó 식</big>.''' <br />
<br />
'''<big>Kínai írásjegye: 食.</big>''' <br />
<br />
A 식 szó jelentése “étel” és “enni”. <br />
<br />
식 (enni) + 사 (munka) = 식사 食事 [sik-sa] = étel <br />
<br />식 (enni ) + 당 (ház) = 식당 食堂 [sik-dang] = étterem <br />
<br />식 (enni) + 품 (dolog, cikk, árucikk) = 식품 食品 [sik-pum] = élelmiszer <br />
<br />식 (enni) + 탁 (asztal) = 식탁 食卓 [sik-tak] = étkezőasztal <br />
<br />음 (ital) + 식 (enni) = 음식 飮食 [eum-sik] = étel <br />
<br />음 (ital) + 식 (enni) + 점 (üzlet) = 음식점 飮食店 [eum-sik-jeom] = étterem <br />
<br />간 (tér, rés) + 식 (enni) = 간식 間食 [gan-sik] = snack<br />
<br />분 (por, liszt) + 식 (ennivaló) = 분식 粉食 [bun-sik] = lisztalapú étel, péksütemény <br />
<br />외 (kint, kívül) + 식 (étel) = 외식 外食 [oe-sik] = kinn enni, kimenni enni <br />
<br />과 (túlzott) + 식 (étel) = 과식 過食 [gwa-sik] = túlevés, túl sok evés <br />
<br />후 (után) + 식 (étel) = 후식 後食 [hu-sik] = desszert <br />
<br />시 (teszt) + 식 (étel) = 시식 試食 [si-sik] = kóstoló</div>Harkai Daniellahttp://www.koreanwikiproject.com/wiki/TTMIK_5._szint_22._leckeTTMIK 5. szint 22. lecke2013-02-14T08:52:18Z<p>Harkai Daniella: Created page with "A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutat..."</p>
<hr />
<div>A szóépítő leckék célja, hogy szókincsedet tovább tudd fejleszteni, és könnyebben megtanuld /jobban megértsd a koreai nyelv néhány alap építőkövét. A bemutatandó szavakhoz nem feltétlenül szükséges a kínai karakterek ismerete (vagyis a 한자 [han-ja]). Noha többségük kínai jeleken alapszik, a jelentésük jelentősen eltérhet a mai modern kínaitól és ezért nem szükséges memorizálni őket. A cél csupán csak az, hogy megértsd, hogyan képződnek a szavak egy közös tőből és így könnyebben meg tudd tanulni őket. <br />
<br />
'''<big>A mai kulcsszó 식</big>.''' <br />
<br />
'''<big>Kínai írásjegye: 食.</big>''' <br />
<br />
A 식 szó jelentése “étel” és “enni”. <br />
<br />
식 (enni) + 사 (munka) = 식사 食事 [sik-sa] = étel <br />
<br />식 (enni ) + 당 (ház) = 식당 食堂 [sik-dang] = étterem <br />
<br />식 (enni) + 품 (dolog, cikk, árucikk) = 식품 食品 [sik-pum] = élelmiszer <br />
<br />식 (enni) + 탁 (asztal) = 식탁 食卓 [sik-tak] = étkezőasztal <br />
<br />음 (ital) + 식 (enni) = 음식 飮食 [eum-sik] = étel <br />
<br />음 (ital) + 식 (enni) + 점 (üzlet) = 음식점 飮食店 [eum-sik-jeom] = étterem <br />
<br />간 (tér, rés) + 식 (enni) = 간식 間食 [gan-sik] = snack<br />
<br />분 (por, liszt) + 식 (ennivaló) = 분식 粉食 [bun-sik] = lisztalapú étel, péksütemény <br />
<br />외 (kint, kívül) + 식 (étel) = 외식 外食 [oe-sik] = kinn enni, kimenni enni <br />
<br />과 (túlzott) + 식 (étel) = 과식 過食 [gwa-sik] = túlevés, túl sok evés <br />
<br />후 (után) + 식 (étel) = 후식 後食 [hu-sik] = desszert <br />
<br />시 (teszt) + 식 (étel) = 시식 試食 [si-sik] = kostoló</div>Harkai Daniella