TTMIK 1. szint 11. lecke

From Korean Wiki Project
Jump to: navigation, search

Ebben a leckében megtanulhatjátok, hogyan kérdezzétek meg, hogy „Van …-d?” vagy „Van …?” és azt is, hogyan fejezzétek ki, hogy „Kérek szépen …” vagy „Szeretnék egy …-t.”

Emlékszel, hogyan mondjuk, hogy „nekem van”, „neked van” vagy „Van …?”

있어요. [i-sseo-yo] “Nekem van ...” “Neked van ...” “Van ...”
없어요. [eop-seo-yo] “Nekem nincs ...” “Neked nincs ...” “Nincs ...”

Példák
사과 [sa-gwa] = alma
사과 있어요 [sa-gwa i-sseo-yo] = Van almám. Vannak almák. Nekik van néhány almájuk.
사과 없어요 [sa-gwa eop-seo-yo] = Nincs almám. Nincs alma.
오렌지 [o-ren-ji] = narancs
오렌지 있어요 [o-ren-ji i-sseo-yo] = Van narancsom. Van narancs.
오렌지 없어요 [o-ren-ji eop-seo-yo] = Nincs narancsom. Nincs narancs.

Tehát, ha szeretnétek megkérdezni, hogy valami van-e valakinek vagy hogy valami létezik-e, akkor egyszerűen csak vigyétek föl a hangotokat a mondat végén, és így lesz belőle kérdő mondat.
있어요? [i-sseo-yo] = Van …-d? Van …?
없어요? [eop-seo-yo] = Nincs …-d? Nincs …?

Példák
사과 있어요 [sa-gwa i-sseo-yo] = Van almám. Van alma.
사과 있어요? [sa-gwa i-sseo-yo] = Van almád? Van alma?
사과 없어요? [sa-gwa i-sseo-yo] = Nincs almád? Nincs alma?

Most néhány példa következik más főnevekkel.
시간 [si-gan] = idő
시간 있어요? [si-gan i-sseo-yo?] = Van időd?
시간 없어요? [si-gan eop-seo-yo?] = Nincs időd?
커피 [keo-pi] = kávé
커피 있어요? [keo-pi i-sseo-yo?] = Van kávéd?
커피 없어요? [keo-pi eop-seo-yo?] = Nincs kávéd? Nincs kávé?

Nos, most már ki tudod fejezni, hogy valakinek van valamije vagy nincs, sőt meg is tudod kérdezni, most nyilván szeretnéd tudni, hogyan mondd: „Kérek szépen…” vagy „Szeretnék egy…-t.”?
주세요 [ju-se-yo] = Kérem, adjon. (Magyarul inkább: Kérek szépen – ford.)
주세요 [ju-se-yo] a 주다 [ju-da] igéből ered, amely azt jelenti, hogy „adni”, tehát szó szerint a 주세요 azt jelenti, „kérem, adjon” udvarias/hivatalos stílusban.

Példák
A: 사과 있어요? [sa-gwa i-sseo-yo?] = Van almátok?
B: 네. 사과 있어요. [ne. sa-gwa i-sseo-yo] = Igen, van almánk.
A: 사과 주세요. [sa-gwa ju-se-yo.] = Kérek szépen almát!

    • Kérlek, jegyezd meg, a koreai főnevek egyes és többes száma között nincs szigorú különbségtétel (vagyis nem feltétlenül egyeztetenek az állítmánnyal – ford.).

A: 커피 있어요? [keo-pi i-sseo-yo?] = Van kávétok?
B: 아니요. 커피 없어요. [an-i-yo. keo-pi eop-seo-yo] = Nem, nincs kávénk.
A: 우유 있어요? [u-yu i-sseo-yo?] = Van tejetek?
B: 네. 우유 있어요. [ne. u-yu i-sseo-yo.] = Igen, tejünk van.
A: 우유 주세요. [u-yu ju-se-yo.] = Kérek szépen tejet.

A 주세요 [ju-se-yo]-t nagyon sokféle helyzetben használhatod: amikor megkérsz valakit, hogy nyújtson át neked valamit, amikor rendelsz valamit az étteremben, amikor kérsz valamit a boltban vagy bármi mást, ha ezt a szót az igéhez kapcsolod (ezt egy későbbi leckében fogjuk tanulni), akkor udvariasan kérsz valakit, hogy tegyen meg valamit neked.

További példák:
아이스크림 주세요 [a-i-seu-keu-rim ju-se-yo] = Jégkrémet kérek szépen!
햄버거 주세요 [haem-beo-geo ju-se-yo] = Hamburgert kérek szépen!
김치 주세요 [gim-chi ju-se-yo] = Kimcsit kérek szépen!
불고기 주세요 [bul-go-gi ju-se-yo] = Bulgogit kérek szépen!
밥 주세요 [bap ju-se-yo] = Rizst kérek szépen! Ételt kérek szépen!